Gyermeteg a világ, mikor szerelmes. Nem is gondol másra, csak a kedvesére. Az órákon csak az Ő nevét firkálja a füzetbe, amit én soha nem értek meg...
Gondolj bele: ha már mindent ellep a neve, mindenhova odaírtad, mi lesz akkor, ha egyszer eldob magától? Mit csinálsz a névvel? Első dolog, ami eszedbe jut: átsatírozod. Odalapozol az első oldalra, előveszed a tollad, és az írásod fölé emeled. Nem megy. A kezed megállt, te csak nézed és nem jössz rá, hogy miért van ez. A szíved nem engedi. Ez egy olyan jelkép lenne, mintha meg akarnád változtatni a Vele töltött időt. Ami hirtelen felindultságból jól is esne, de ha jobban belegondolsz, akkor rájössz, hogy ha nagyobb leszel, boldogan nézel majd vissza.
Második lehetőség: radír? Komolyan gondoltad? Kitörölnéd az előző akárhány napot/hetet/hónapot/évet. Nem mered, igaz?
Csak az a baj, hogy ha esetleg azokra az oldalakra lapozol, akkor a szíved kettéhasad, a mellkasod sajog.
A múltkor kérdezték tőlem, hogy szinte nem is látszik, sem a "facebook"-on, sem a kezemen, vagy a füzeteimen, hogy lenne valakim. Hogy nem írogatok az üzenőfalára, hogy nem rajzolok mindenhova apró szívecskéket a neve mellé, stb. Valójában ez lenne az oka, már ahogy így egyszer kifejtettem magamban.
"Ha már nem leszel velem, mit csináljak a neveddel a füzeteimben?"
XXOO
PePe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése