Mátéval végül én szakítottam. Valami nyugtalanított. Mintha lenne valaki más is. Könnyedén ment a szakítás. Egyszerűen fogadta és ez feldobott. Miközben Ricsivel dumáltunk éppen menni készültem. Erre azt mondja hogy várjak egy kicsit. Teljesen ráérek. Bemásolta azt a beszélgetést amit Mátéval írogatott ( Legalább is egy fontos részletét. Azt nem mondtam el hogy Ricsinek elmondtam hogy szakítottam Mátéval.) : Ricsi: Hallom mi történt. Erre Máté: Ideje volt. ( Itt megálltam. Nem lehet igaz. Én teljesen félre ismertem? Felment az agyvizem.) Ricsi döbbenten válaszolt: Akkor nem is bánod. Erre Máté csak úgy foghegyről: NEM   Életem legrosszabb pillanata volt ez. Ott visszhangzott a fejemben ez a rövid párbeszéd. Nem akartam elhinni. De igaz volt. Itt van előttem a bizonyíték. Fejből tudtam már minden részletét. Újra és újra átolvastam. De semmit nem értettem félre. Tökéletesen igaz volt minden egyes sora. Arra számítottam hogy mint egy állat mindent elkezdek dobálni, ami a kezem ügyébe kerül. Ehelyett az az ismerős fájdalom kezdett dübörögni a bordáim között. Felálltam a székről és összerogytam. Ismételten a földön kötöttem ki. Könnyzápor ért utol. Sírok... Nem hittem volna hogy ez előfordulhat velem. De mégis. Ordítani tudtam volna. És csak az járt a fejemben: " A Halál könnyű lenne... békés és csöndes." De nem tehetem meg ezt a szüleimmel. Vonzást éreztem a konyhában lévő kések felé. Nem! Először is neki esek az én kedvesemnek! Feltápászkodtam a szőnyegről. Leültem a gép elé és kalapáló szívvel rákattintottam arra a névre, aki óriási sebet ejtett rajtam. Még kedves is voltam mert vissza fogtam magam. Legszívesebben ölni tudnék ilyenkor. És könnyedén írni kezdtem. Igaz a kezem remegett a dührohamtól:

Igazság ami pofonként csattan el:

(21:00) Cheeky Monkey ☻§:	te...komolyan azt vártad hogy szakítsunk?
(21:01) Cheeky Monkey ☻§:	és...már jártál közbe mással is?
(21:02) Máté:	nem járok senkivel
(21:02) Cheeky Monkey ☻§:	de azt vártad hoyg szakítsunk .. "ideje volt"
(21:03) Cheeky Monkey ☻§:	ez...azért ez fájt
(21:03) Cheeky Monkey ☻§:	azt hittem tényleg sz...
(21:04) Máté:	hát egy kicsit, bocs
(21:05) Cheeky Monkey ☻§:	akkor..miért... mioért etettél azt hittem...tényleg van valaki akinek tetszem...legalább egy kicsit
(21:05) Cheeky Monkey ☻§:	miért*
(21:06)	Cheeky Monkey ☻§ megváltoztatta állapotát erre: Elfoglalt
(21:06) Cheeky Monkey ☻§:	akkor miért kérdezted meg hogy járjunk ?
(21:06)	Máté kijelentkezett
(21:07) Cheeky Monkey ☻§:	persze hogy gyáva vagy beismerni! mint mindenki más
(21:08) Cheeky Monkey ☻§:	akkora genyóság tudod? legalább...reméltem valamit...csak arra kellettem hogy elújságold: van csajom de jó nekem nagy menő vagyok...                   nem hittem volna rólad... már úgyis mind1.

Beszélgetés kezdete: 2010. augusztus 23.

• Cheeky Monkey ☻§ (petra97@windowslive.com)
• Máté (burovinczmate95@freemail.hu)

(10:55) Máté:	nem, én komolyan gondoltam amiket mondtam
(10:58) Cheeky Monkey ☻§:	nem úgy látszik. a szemembe hazudtál és még csodálkozol hogy dühös vagyok. És ha komolyan gondoltad volna nem írtál volna ilyet. Ennyi. Azért ez eléggé fájt. De tudod mit? Nem érdekel. Még szerencséd hogy nem montam el valójában miért szakítottam. Mert én még attól féltem hogy megbántom a kikcsi szíved.
(10:58) Cheeky Monkey ☻§:	Francokatt. Ehelyett én sírtam egész éjszaka. Miattad! A semmi miatt!

Elveszve:

Ma sem írt. Szorongva ébredtem fel. Átkaroltam magam, olyan erősen mintha azzal elállítanám a vérzést. Mosolyogni nehezemre esett. Apám folyton viccelődött én pedig fapofával ültem a fotelben. Nem kell aggódniuk miattam. Most minek zargassanak mindenféle kérdéssel? Az nekem sem jó, és gondolom nekik se. Inkább fogtam egy könyvet és olvasgatni kezdtem. Különösebben nem is figyeltem a történetre. Annyiszor elolvastam újra és újra hogy már a fejemben volt. Kaptam egy üzenetet és egyből nyúltam a telefonért. Ennyi?: Bocs lagziban vagyok majd beszélünk. Tátva maradt a szám. Ezen elgondolkodtam egy ideig. Bizonyára kapva kapott az alkalmon és felszedett egy csajt akii jobban néz ki nálam és idősebb is. Szép estét kívánok mondhatom! Remélem egész éjszaka szórakozni fogtok! Visszaírtam: Hát jó. Akkor. Jó bulit! erre ő : Kösz,pusz. Dögölj meg! Ilyen nincs... Komolyan. Talán nem is kéne csodálkoznom. Apró remény volt az életemben hogy talán számítok is én bárkinek. Hogy valaki talán szeret. Elárulva éreztem magam. Dehát egyszer mindennek vége esz. Előre is láthattam volna. Minden kapcsolatnak egyszer vége szakad. Ha már összeházasodtál akkor is közétek állhat valami. Csak reménykedhetsz hogy elsőre sikerül azt megtalálni aki téged is csodál. De szerintem... nem is tudom. Az utolsó szó mégis csak a halálé lesz nem? Néha már várom azt a pillanatot hogy megkönnyebbüljek. Hogy valami baleset történik. És csak úgy küszködve eltűnök. Elszórakozom ezzel a gondolattal nap mint nap. Mikor megint ezen gondolkoztam írt msn-en Balázs. "Szia jársz még Burovinczal???? Ekkor rá döbbentem hogy magam sem tudom. Hogy szószerint nem mondta ki. Tehát még tartana az aminek már vége? Elvekben. Azt hiszi ezzel el intézte. Hogy nem kell rátérni a szó szerinti dologra. És akkor is sunyi dolog telefonon ( Ráadásul üzenetben ) elintézni ezt az ügyet. Mégis önkéntlenül mosolyogni kezdtem. Hogy végre lenne esélyem azzal összejönni akire már vágytam. Évek óta. És meg is kérdezte egy héttel ( vagy kettővel) ezelőtt mi lenne ha találkoznánk nem csak úgy összefutnánk. Reményt éreztem. Jajj! Csak tudjak vele ma beszélni!

Pain: ( Fájdalom)

Hát. Egész nap elvoltam. Felmentünk fát vágni a nagyszülőkhöz. Estére értünk haza. Még olvastam és mivel nem rég értem haza meg kellett látogatni a sok családtagot így a fejemből ki ment az összes ismerősöm. Nem mutatkoztam Msn-en sem és sehol máshol. Az e-mailem tele lehet egy csomó üzenettel. Máténak sem írtam. Az edzéseim nagyon hosszúak kemény 3 óra és nehezen bírom mikor haza érek. A vízben taposni meg kondizni meg minden. Máté... hát rá sem igazán gondoltam. Egyszer csak ír egy SMS-t : " Helo. Mi még járunk?" ugyan ez csak ékezetek nélkül. Meglepetten meredtem a telefonomra. Ez most sürgős eset - súgta valamit. A körmömet rágtam ijedtemben. A szívverésem meg állt egy pillanatra. Még mindig tátott szájjal figyeltem a kijelzőt. Most... mit írjak? Ami hamar eszembe jutott: szia. Ezt hogy érted? És én ezt idióta el is küldtem ilyen béna megfogalmazással. Nem írt vissza már egy fél órája. A körmömet rágtam. Lecövekeltem a gép elé. Diley írt is nekem én pedig elújságoltam ezt az ügyet. Ő is csodálkozott és legalább egy kicsit elterelte a figyelmem. Semmi hír azóta sem. Egyre inkább ficeregni kezdtem. Zenét hallgattam. Ez se segített. Te jó ég! Mit csináljak. Írtam neki még egyszer. Semmi. Ez nem igaz! Könnyek szöktek a szemembe de nem hagytam hogy előtörjenek és aztán egy egész éjszakán sírjak. Rémálmaim lesznek mint ahogy ez szokás nálam ilyen helyzetekben. Minden idegességem összegyűlt egy pontba a mellkasomban és dübörögni kezdett. Lerogytam a földre és összekucorodtam. Ordítani tudtam volna. De a szüleim mit fognak szólni. Elfojtottam magamban a dühöt, rettegést és minden más érzelmet ami a félelemhez és fájdalomhoz vezet. Úgy éreztem valami szét tép belülről. Tehetetlen voltam. Reszkettek a végtagjaim. A könnyek mégis végig gördültek az arcomon. Már mindegy. Biztosan nem számítok neki. Biztosan nem tudja hogy én hogy gondolok rá. Mindig mellette lennék ha szabad lenne. De sajnos ez nem lehet. Nemsokára megírja: Viszlát. Már nem kellesz. Már nem érdekelsz. És ezek a szavak kísérteni fognak. Időtlen időkig. Míg nem találok valaki mást. Egy évet adok ennek az egésznek. Nem igazán vagyok az a szép alkat és általában engem egy csomó fiú utál. Pl: Az osztályban egy csomóan ( Kezdjük itt ). Nevetséges vagyok. Mit is reméltem. Talán ilyen könnyen rám lehet unni? Ennyire eldobható vagyok? Válasz még mindig semmi. Lehet hogy már erre sem méltat? Egy egyszerű válaszra hogy innen tudjam mi van? Felesleges. Felhúztam magam. Magamba süllyedtem és nincs kedvem látni ezt a világot. Hajlandó lesz beismerni? Nem igaz hogy nem bírja a szemembe mondani! Ne kíméljen. Már úgyis mindegy. Már engem sem érdekel. És kire támaszkodjam? A barátaimnak nem nyafoghatok örökké. Nem hiszem hogy sokáig bírnának. A szüleimnek adom a póker-arcot miszerint semmi baj anyu közös megegyezés... Mégis rémálommá fordult ez a nyár is. Mint ahogy az összes többi is...

Amerika felfedezése:

Földrajzórán a tengernél a tanár úr és egy diák.

 -NA, Józsi fiam , bökj a gömbre és mutasd meg nekünk, hol van Amerika!

 Józsi bök és megmutatja. A tanár úr most Pistit szólítja fel.

 -Pisti fiam, mondd meg nekünk, ki fedezte fel Amerikát!

 -A Józsi

                                                                 Szőke férfi:

  Szőke férfi megy a folyosón. Megáll egy ajtó előtt, amire az van kiírva hogy:NŐK.

 -Benyitok, és képzeljétek, csak WC-k vannak benne.

  

 Ha valaki tud vicceket. És én hajlandó vagyok ide leírni őket akkor írják meg nekem MSN - en :D. Előre is köszi. Addig is a sajátjaimat fogom írogatni. Megjegyzésül írjátok hogy jók-e. És meik fárasztott le titeket leginkább ;).

Viccek mára:

-Miről ismerni a homokos hóembert?
-S*ggében van a répa.


-Mi az piros és fetreng a hóban?
-Tökön rúgott mikulás.


Szőke nő táskájában megcsörren a mobiltelefon.
-Szervusz drágám! Honnan tudtad hogy itt vagyok?

Két dilis pókerezik a játékszobában Megszólal az egyik:
 -Sakk!
 A másik dühösen:
 -Hülye vagy az ultiban nincs is szöglet!

Itthon:

Szóval: Amikor hazaértem még fogtam a hasam a röhögéstől. Annyit  nevettünk és szórakoztunk...írásban hosszú is elmondani. Képeket sajnos csak pénteken töltök fel a gépre + Dóritól elkérem. A tengerpart gyönyörű volt. Napsütéses és hangulatos. Őszintén szólva ezzel a társasággal maradtam volna még egy hetet. :D De hát ez természetes. :P És a két fiú amit levágtak. Van olyan a teljesítmény mint az osztályom... Ami nagy szó :D Ahhoz hogy azokat felül lehessen múlni akkora hülyeségre hangolt agy kell. Pihent agy ... még rosszabb is XD. De most késő van és holnap kezdem el lassan , apránként leírni az egészet. De ami kihagyhatatlan: 11 körül a strandon egy iszonyú nagydarab pasi kezdett el táncolni. Az egész családja ( kb. 6 fő) olyan 100 kiló / ember. Nos ezek beleültek egy vizibiciklibe! XD. Hátul hárman ültek és ez olyannyira lehúzta a hátsó részét a "hajónak" hogy a pasinak derékiig ért a víz. Kemény két képet csináltam róluk amit szombaton leghamarabb fel is rakok. Ezen dőltünk a röhögéstől. Miközben vezetett az egyik nagy darab pasi elaludt és beleesett a vízbe. Mondom ilyet eddig csak filmekben láttam. De nagyon komooolyXD. És amúgy: GYapi mit csináltál a hajaddal?! Megőrültél?! Remélem az erdelyi táborra gyapjas leszel mert nem állok jót magamértXD. És Verának telefingod a szobát ;) . Meg persze Laurának.

 És holnaptól ( hogy legyen minden nap írnom valamit ) elkezdek vicceket írogatni. Úgyis annyi van a fejembe. Valahol lesz helyük XD. Naponta 3-4 viccet írok :/ akinek van ötlete írjon MSN - en :D. Pusziii.^^ Holnap ha leszek olyan kedves írok :P.

Folytatás ;) :

Szóval Diley-ékhez nem tudtam elmenni. Sőt! Képeket se csináltak mint kiderült. Holnapután hajnalban 3-4 felé indulunk Horvátba. ( Igen. anya könnyen beleegyez dolgokba) Én már alig várom. De itt kell hagynom Mátét, akit egy hétig nem látok. Hogy fogom bírni? Nélküle ...olyan más. Egy kép nem ugyanaz mint ő. Most este is mikor kameráztunk nem volt jó a kamerája ( Hát persze hogy ma nem jó!) és csak a hangját hallottam. Hátha eltereli a figyelmem a tenger. De a jó hír hogy kaptam egy tök jó tolltartót és egy táskát aminek nagyon örültem :D. Volt egy lila-fekete halálfejes cipőfűző is amit még vettünk a boltba. Azt is imádom. Lehet hogy találok róla képet és hozzácsatolom a bejegyzéshez ;) Mindenesetre köszönöm hogy van három követőm :D ♥ és szorgalmasan küldik a kommenteket :)☻☺. Holnap pedig ismét kelhetek reggel 7kor hogy leérjek az uszodába. Igen érdekes lesz. Viszont Diley-el azt is megbeszéltük hogy csinálunk máskor ilyen "összejövetelt" és oda már én is megyek. Nem szólok be drágga éccsanyának;) Igérem:) Holnap lehet hogy még írok , de ha nem akkor vasárnap este töltök a gépre a fényképezőmről képet és minden fontosabb dologról beszámolok nektek. Addig is Pusziii. ( 3 i-vel kell írni és ponttal a végén;) ) Pusziii.^^☺☻♥

Hétfő:

Hát. Először is fel kellett kelnem háromnegyed nyolckor hogy leérjek edzésre. Dórit rángattam magammal hogy én nem vagyok hajlandó egyedül menni. Útközben összefutottam Virággal ( ő is velem jár edzésre ) belemarkolt a karomba és magával vonszolt az ellenkező irányba. Dóri szótlanul állt. Én kérdőn néztem rá. Lassan kifújta a levegőt:
- Az edzés a stadionba lesz. Gyere már!- Azzal tovább ráncigált. Intettem barátnőmnek hogy jöhet erre de azt mondta inkább bemegy az uszodába és onnan jön hozzánk. Kitéptem kezemet  Virág szorításából és mentem tovább mellette.
 - Szóval lépcsőzünk és futunk. Ezért kellett felkelnem. Ráadásul délután megyek a két órásra. Szuper. Utálok futni a hőségben- baktattam tovább. Tudtam hogy ezzel ő is egyetért.
   Végül is edzésen fel-alá rohangáltunk a lépcsőkön , futás közben a cipő feltörte a lábam. Nagyon jó. Majd írok a továbbíról. :) Pusszziii.^^

Jó hírből rossz hír:

Még a hajnali órákban írom: Éppen Diley-el kamoztunk és megjött az egyik legjobb barátnőm ( Dóri ) Ugye megbeszéltem anyummal hogy este érek haza mert DVDzünk. Erre anyum beállít hogy nem jöhetek haza későn. Ezen összekaptunk : Én igenis szóltam neki hogy DVD-t fogunk nézni és hogy későn érek haza. Erre ő: Akkor nem mész sehova senkivel! Horvátország ugrott!- Azzal becsapta az ajtót ami bárcsak dőlt volna utána. Esküszöm ő fogja tönkre tenni. Bár annyira nem érdekel. Ha itthon maradok akkor találkozhatok Mátéval ( Mert az nem mondta hogy szobafogság ), olvashatok és nem igazán izgat a tenger. Ezen a nyáron elég volt belle egy. Persze jó lenne elmenni a haverokkal. De az van. A BT-t nem lehet túlszárnyalni úgysem ( Erről írok majd és bemásolom ). Dórival összenéztünk. Én elröhögtem magam ő meg döbbenten nézett. Elmagyaráztam neki hogy ismerem az anyám és elfog engedni. Ha nem ez van. Nekem amúgy is nehéz Máté nélkül... Utánna párnacsatáztunk. Persze Diley ki volt bukva hogy nem mehetek. De legközelebb is szervezünk ilyen programot. Puppi sem fog örülni. Az fix. És az miatt én sem hogy Gyapimat is meghívták és én nem láthatom. Azért majd kikönyörgök egy képet hogy ide berakhassam. Most meg van pizza amit falhatunk egész este ^^. Hát holnap úgyse lesz különösebb dolgom szóval szerintem fogok írni :P. Pusziii.^^♥

Könyv- Előszó

                                                                  Előszó:

   Hazugságban éltem. Mostanáig. Mindig is tudni akartam az igazságot. De jobb lett volna nem hallani róla. Túl bonyolult. Ez most más. Nehezebb , fájdalmasabb. És persze veszélyesebb. Kis korom óta ismertem a vérfarkasokat. Ismertem a mondáikat. De én ,ás vagyok. A farkasemberek ideje lejárt az 1500-as években. Az emberek kiirtották őket a félelmük miatt. Akkoriban mindenki babonás volt. Viszont én … vérfarkas vagyok.

   Az erdő szélén álltam. Be merek menni, tudom. Az éjszaka sötétje rá nehezkedett  a fekete lombokra. A köd mélyen hosszan elnyúlt a fák között. Siettem hogy beérjek a sűrű közepébe. Innen látni fogom a teliholdat. Fényét már megpillantottam. Egy felhő volt az útjában. Nemsokára elmegy előtte. Itt az idő hogy megtudjam ki,és mi vagyok valójában. A Hold kikukucskált a felhő mögül. Megvilágított. Testem reszketni kezdett. Hagytam hogy a tűz átjárja belsőmet. Nem is fájt. Arra figyeltem fel hogy mindent jobban érzékelek. Behunytam szememet. Szippantottam egyet a levegőből. Az erdő másik végében élő néni ibolya illatát is éreztem. Hallottam az emberek sutyorgását a városból. Kinyitottam a szemem. Minden éles volt és világos. Mikor ide jöttem sötétben táncoltak a fák, bokrok. Így viszont fényben pompázott az összes növény ami itt volt. Négy lábon álltam a talajon és a ruhám széttépve hevert mellettem. Másabb volt mint embernek lenni. Zajosabb, mégis nyugodtabb. Ki kell próbálnom magamat. Felemeltem mellső lábam és rohanni kezdtem. Fogalmam sem volt hová tartok. Csak el innen. Gyorsítottam és eltűntem a bokrok között…

Vasárnap :D:D:D :

Hááát. A nagyszülőket megúsztam. Ééééss komolyan amit nagytakarításnak neveztünk az KB. annyi volt h cserepeket kellett tisztogatni. A délután hátralévő részét filmnézéssel ( Időstoppolók ) töltöttem. És igen vinni fogom hétfőn. Ahova mint kiderült nem csak Diley jön hanem Puppi is ^^. És Diley - el forradalmasíttyuk legújabb szavát ( hangulatjelét ) = YD . Ami úgy keletkezett hogy férre írta az XD-t . YD. Majd talán még írok. Pusziiii. <---Figyeltem a pontra Gyapi ^^!

Zene ajánló:

Természetesen kezdem a kedvencemmel: Three Days Grace : Az első két album pörgősebb és készültek belőle klipek is :D A harmadik albumban lassabb ritmusok is vannak de visszatükrözi az eredeti TDG stílust ( Persze ebben is vannak pörgős számok )
 Második hely: Sum 41 : Ettől a bandától a két kedvenc számom van : Fat Lip , The Hell Song. Ezekről is van klip.
 Harmadik hely: The All American Rejects: ami szám nagyon teccett tőlük az a Real World volt
 Negyedik hely: Apocalyptica: az I don't Care volt az a szám ami megfogott:/ Talán mert a TDG énekese énekli XD

Előre tudom hogy jó hetem lesz.

Hát én akkora mázlista vagyok ! Hétfőn mehetek a plázához Fannival utána sokat DVDzünk :D. Éééésss még Horvátországba is ,egyek mert átrakták kedd/szerdára :D Kocsival megyünk és az út KB. 2 órás lesz. Csinálok egy csomó képet és felrakom őket. Eskü,eskü!:D ( A Fannival való szórakozásról is csinálunk )És ahogy Gyapi barátom mondaná estére : Pusziiii :D:P

Jaj! Oan jó lesz Fannival megbeszéltük hogy találkozunk hétfőn a plázánál :D Már annyira hiányzik... De már alig várom. a bökkenő csak az hogy lehet akkor megyek Horvátba. És őt nem vághatom zsebre hogy magammal vigyem XD. Bár ha elutazok akkor ott lesz Dóri aki kiengesztel legalább. Egy picit :D. És kitaláltam a könyvem szereplőit szóval nemsokára bemásolom az előszót. És lehet azt is olvasni. Természetesen a fejezetekkel is igyekszem majd :D.
És ma még írok :D Hiszen csak most jönnek fel a haverok msn re. Meg Dóri is... És akkor talán megtudom hogy hova megyek hétfőn ^^

szombat -.-:

Hát...nagy nehezen felkeltem ugyanis 3kor feküttem le... Szóval csoda hogy 11kor ébren voltam. Olyan szinten unatkoztam hogy elkeztem nézni a Kukucska kalandjai-t XD. 8 éves voltam amikor néztem XD Vagy még annyi sem XD. A lényeg hogy nosztalgiáztam egy kicsit :D. Aztán letöltöttem egy csomó Smiley-t Msn-re. Pár nap alatt úgyis megunom őket... Ha estére történik valami maj írok :D. Holnap meg ebédelni megyünk nagy családi összejövetel... Izgalmas lesz-.-' Minden héten ott lógunk a nagyapáméknál.

Hát csak így kezdésnek :

Hajnali egy óra de nem bírom ki hogy ne írjak. Bár már jojózik a szemem a sok msn-ezéstől de miért ne férne bele ez is? A mai napom annyi volt hogy természetesen vigyázni kellett az én drága hugicámra ( Réka) Aki mindössze 4 és fél hónapos. Amint anyám kitette lábád a házból ordítani kezdett. Mintha rajtam állna bosszút hogy erre a világra született. Egyszerű volt a dolgom ugyanis hozzászoktam ehhez a helyzethez: Cumi a szájába halkabbra venni az üvöltő zenét és berakni valami olyan helyre ami tele van játékokkal. Egyből elaludt. Mivel az én szobám szét lett bombázva mert hogy mi "rendet" rakunk, a padló eredeti színét sem látom. Szóval nagy nehezen neki álltam pakolni. Aztán meguntan  ( nem jutottam sokra). Kimentem inkább a nappaliba olvasni. Anya hazaért. "Megmentőm" szaladhattam volna hozzá. De én csak elrohantam mellette egyenesen a szobámba a gép elé. Hát leálltam beszélgetni. 6 óra óta itt ülök. És unalmamban muszály voltam írni valahová. A könyvet amit elkezdtem már unalmas volt. Első ötlet ami szóba jöhetett: Blog! Nos még kezdő vagyok de majd lesz valami :) Szóval csak röviden tudtam írni a máról... de hót álmos vagyok szóval takarodót fújok. Majd ha holnap reggel alkalmas leszek bármire is akkor rohanok a gép elé írni ;)