Vég:

 Azt hiszem hogy ez lesz az utolsó bejegyzés. Remélem mindenki elolvassa. Sok mindent fogok most leírni.
 Először kezdjük a jelennel:
 Őszintén reménykedtem benne hogy talán Fanni bocsánatot kér a naplós ügy miatt. Nem hiszitek el, de még mindig szarul esik. Komolyan. Tisztára köcsög dolog. Mikor valamelyik nap bejelentkeztem MSN-re, láttam hogy van egy üzenetem, amit akkor írtál, mikor nem voltam itthon.Valami olyasmit mondtál, hogy sose fogod lefikázni azt amit hallgatok és hogy szereted a mit tudom én melyik bandát ( amibe belehallgattam, és szerintem kissé komolytalan ). Komolyan azt hittem hogy bocsánatot kérsz. De szerintem neked ez nem jutott el a tudatodig: SZARUL ESETT!!! És még mindig azt mondom hogy nem akarok összeveszni csak jobban meglennék veled ha valami "bocsánat" félét odalöknél nekem. Csak ha lehet legyen őszinte... Ennyit a jelenről.
 A jövőről:
 A minap láttam az egyik adón 2012-ről egy dokumentumfilmet. Sose hittem ebben a hülyeségben, miszerint vége lesz a világnak. Ostobaságnak tartottam. De amit ott mondtak elgondolkodtam: Mi lesz ha tényleg mindennek vége? Ha... ha nem lesz esélyem az álmaimat valóra váltani? Mert addigra biztosan nem leszek készen arra, hogy valóra váltsam. Ha jól becsülöm, kb. 2015/16 lesz az az év, mikor a talpamon állhatok, és elkezdhetem tervezgetni a jövőmet. Addig is fejlődnöm és készülnöm kell. De ha erre nem kapok esélyt... akkor én összerogyok. Mert ez tényleg nehéz út, amit választottam. Persze nem árulom el, mert nem akarom hogy kiröhögjetek. Ezt őszintén senki sem tudja. Tudom, mindenki azt hiszi hogy Synyster-hez van köze, de az csak egy részlet. És nem az hogy járjunk. Semmi köze a szerelemhez. Csak... csak részlet.
 Mi lesz ha mindenki összeomlik? Mi lesz ha meghalunk? Nem a Haláltól félek... csak... akkor sok olyan ember meghal akiket szeretek. És sokaknak esélyük sem lesz felnőni. Milyen igazságtalan az élet az ilyen jelentéktelen apró pontokkal, mint mi.
 Csak ennyit akartam. Még mindig gondolok arra, hogy talán kapok egy bocsánatkérést. Komolyan nem lenne nehéz. Szerintem. Én is simán megtenném ha erről lenne szó. Egy barátról.
 Mindenki reménykedik. Én is. És Ti is. Tudom.
 Az utolsó mondatokat nehéz leírnom. És lehet hogy Nektek is nehéz olvasni őket. Nem tudom. A lényeg, hogy nem akarom hogy bárkinek összetörjön bármely álma. Mert reménykedni is merni kell...

Evanescence

 Elérkeztünk oda, hogy talán az utolsó bejegyzést írjam le. Ez a már korábban említett "Evanescence" lesz.
 Amint már mondtam leginkább a "Nightwish"-hez hasonló ez a műfaj.
 Az énekes hangja feldob. Hihetetlen milyen hangokat ki tud énekelni -bár még mindig nem tudná lekörözni a "Nightwish"-t- és ez igazán sajátossá teszi. Valóban különleges a hangja mert az opera és az úgymond "pop" zenéhez való hang között van. Bár igaz közelebb van az operához. De sok számuk különbözik és mindenhol más hangot tud megütni.
 A gitárosra sincsen sok kifogásom. Az előkelő-rock jelenik meg itt is. Mondtam hogy nagyon hasonlít a két banda.
 A dobos ritmusérzéke a legfontosabb, és ha ez nem lenne neki valóban nem lenne a bandában. Nagyon jó ütemeket találtak ki, egyedülálló a maga műfajában.
 Beszéljünk a számaikról. Örök sláger tőlük -és sokak ez miatt a szám miatt kezdték el hallgatni- a "Bring Me To Life". Be kell vallanom hogy nekem is ez a kedvencem tőlük. Már több éve megírták, de ez a legjobb mind közül. Videó is készült róla, amit linkelek is. De ezen kívül sok szám van amit érdemes meghallgatni, estig ecsetelhetném. De ezt a számot ajánlom a legjobban.

 Linkhttp://www.youtube.com/watch?v=rko5bo8vvCA
 Ha kapok valami bejegyzéshez esetleg egy rohadt kommentet talán nem zárom be a  blogot. Úgyhogy lehetne írni. 

Limp Bizkit

 Üdvözöllek titeket a "rap-rock" világában. Ez az a banda, amelyik több embernek is meg fog tetszeni. Ma ismertem meg őket, szóval egy számukat hallgattam meg sokszor, ami hihetetlen módon nekem is elnyerte a tetszésemet. Mivel most ismertem meg ne várjatok tőlem elemzést. Nagyon-nagyon jól vegyítették a két zenei stílust, ehhez is kellett némi ész és zenei tudás. A "rollin" című számuk mindent vitt. A zenei felfedezés kiváló, közben elakad egy picit, ami lelassítja a számot sajnos. Ez az egy negatívum van benne.
 A hangulatot feldobja ez a stílus. Igazán lendületes, élvezhetőek a ritmusok. Nem hittem volna hogy egy DJ meg egy rock zenét játszó banda így elnyerné az ember tetszését. Igaz, közelebb van a Rap- hez, de... hihetetlen hogy megfog.
 Ezen a bandán kívül még írok egyről, aztán nagy valószínűséggel beszüntetem a blogot két heten belül, mivel nem kapok semmi kommentárt vagy ilyeneket. Valószínű hogy nem olvasott a kis blog. Szóval... ha azt akarjátok hogy megmaradjon valamit írjatok, és ha lehet ide és ne MSN-en írkáljatok erről.
 A következő banda amit hétfőn szeretnék bemutatni az "Evanescence" lesz, amit már öt éve ismerek. Erről talán kaptok egy hosszabb leírást. Aztán ti tudjátok hogy mi legyen.
 Link:http://www.youtube.com/watch?v=RYnFIRc0k6E

Nightwish:

 Tudom, mostanában sok a zeneajánló, de még számíthattok pár kedvencemre. Remélem minimum egy megtetszik belőlük.
 A "Nightwish"-nál kicsit másabb a felállás mint az eddigi bandáknál. Ugyanis: Itt nő az énekes, itt más a zene stílusa.
 Az énekesnő most nem az mint régebben volt. A két hang között van némi különbség, de ugyanúgy meg fog felelni. Az előző énekes elment egy operába énekelni. Ami másabb a hangoknál, hogy itt élőben ugyanúgy énekelnek mind a ketten, mint a lemezeken. Érdemes megnézni egy eredeti videó mellé egy élő adást is. Nem lesz nagy különbség higgyétek el!
 A zenétől megnő az adrenalin szint. Egyre több és több meglepetés ér minket a különböző húzásoknál. És itt nem csak a koncertekről van szó ( mert ott amilyen dinamikát és technikát használnak eszméletlen ). A zongorista - aki írja a dalokat - hihetetlen ötletekkel állt elő az utóbbi években. Olyan dobásokra képes egy számnál, amiket mások nem igazán csinálnak. Az "Apocalyptica"-t mondanám ilyen stílusúnak, de ott is férfi az énekes. Egyedi zenéről van itt szó elhihetitek.
 A koncerteknél tanulhatunk a viselkedésből is: nem úgy rohangálnak és ugrándoznak a gitárral mint az őrültek, hanem nyugodtan lenyomnak egy keményebb szólót. Fergeteges a dobosuk, aki némelyik számnál elállítja a lélegzetünk. A zongoristára és a gitárosokra szavak sincsenek. Róluk úgy igazán nem tudok rosszat mondani.
 A koncertek szörnyen jó hangulatot adnak az embernek. És itt látszik meg talán a legjobban az hogy előkelően játsszuk a metál zenét. ( mindenhol ennek minősítették )
 A szokványos link itt is lesz, kommenteket kérek! És ha meghallgattátok ezt a számot, lejjebb megtaláljátok az élőt is. Esküszöm nem lesz nagy különbség!
 Link:
- eredeti:http://www.youtube.com/watch?v=_q6chUtSef4

-élő:http://www.youtube.com/watch?v=plkM5iQ6BvY

Black Veil Brides

A már előző bejegyzésben is említett "Black Veil Brides" most külön is bemutatásban részesül.
 Valóban látszik még a bandán hogy van hová fejlődnie, mert újítani nem ártana a számokon. Mindig ugyanazt az effektet használják, szóval reménykedünk hogy a következő albumuk különbözik a mostanitól. Ordításnak nem mondanám ami benne van, csak olyan mintha egy kicsit erőteljesebben suttognának, nem tudom hogy kéne mondani. Kipróbálni nem árt, mert egész ritmikusak, és pörgős számaik vannak. Persze mint minden bandának kell hogy legyen lassú számuk, ne féljetek náluk is így van.
 Különösebben nem lehet kiemelni sajna a gitárosokat, esetleg az énekest. Talán a dobos az akibe szorult tehetség. Ismét csak szerintem. Mert a számok - ha jól megfigyeljük - egy alap felépítésre lesznek építve. Nevezhetjük őket alap tervnek: Bevezetés- felvonás az igazi szám hangulatához- a dalnak ezen a részén van az ének, általánosságban- és ha olyan bandáról ebszélünk egy igazi, jó gitárszóló- még egy kis szöveg- és vége.
 Nos a felvezetéssel semmi bajom, és a felvonás is jónak mondható. A szöveggel - mint a már említett- folyamatos suttogás-ordítás közötti dologgal van csak bajom. De a szólók! Némelyik sajna csapnivaló, bár sok számuknak itt csak kisebb gondok vannak. Nem azt mondom hogy le kell vinni az ember fejét a gitárral, de egy gyors kis skála is elég lenne az élvezetes "szóló" részhez. Néha a dalnak hamar vége lesz, de egész jók. Sok gond nincs is velük. A srácnak jó hangja van tehát hamar fülünkbe mászik a zene.
 Hiába mondjuk őket fiatalnak - ami meglátszik némelyik számon, de hol nem? - értenek a dolgukhoz. Felhívom arra a figyelmet hogy ne ítéljünk a külső alapján! Mielőtt alaposabban megnéznénk őket magunknak, hallgassunk bele. Aztán lehet kifogásolni a külsőt.
 A "Black Veil Brides" még sokra viheti. Valóban nem tudok sokat a tagokról, de ennek is utánanézek, csak ha lehet, amint elolvastátok írjatok egy kommentet mit szóltatok hozzá.
 Egy ismert és kedvenc számomat linkelem és persze a kép is természetes. A szám címe "Knives And Pens" remélem tetszeni fog, jó szórakozást!

 Link:http://www.youtube.com/watch?v=CEb3GQqdHD4

Bullet For My Valentine:

Csak hogy örüljetek, még egy bandát találtam, amit talán ti is végig tudtok hallgatni. Sokkal lazábbak a számok, nem ordítanak benne mint a Panterában, szóval remélem sokaknak elnyeri az ízlését!
 Én is még csak pár számot hallgattam meg, de a bejegyzés végén ott lesz egy link a "Hit The Floor" című számhoz. Ez volt az első dal, amit hallottam tőlük. Már abból látszik hogy nem metál banda, hogy igen rövidek a számok. 2-3, illetve négy perces videókat találtam. Ami nem sok, ugyanis az igazi metal zenének minimum 5 percesnek kell lennie, hogy elismerjék a műfajnak. 
 Igen dallamos, és szerintem fülbemászó számokat játszanak. A "Bullet For My Valentine" összességében egy jó kis banda, akiket -mint az a videó megtekintésénél is látszik- sokan hallgatnak. Pontosabb adatokat sajna még nem tudok, mert még csak tegnap hallgattam bele, de ha tetszik akkor majd felrakok egy kis ismertetőt a bandával kapcsolatban. Aki ismeri a "Black Veil Brides"-ot az észre is veheti a hasonlóságot. Nagyjából valóban hasonlítanak, és szerintem egy szinten vannak. És ha lehet írjatok valamit; tetszett-e vagy sem. Ha lehet a Pantera, illetve más bejegyzéshez is írjatok ha tudtok, mert akkor tudom hogy olvastok és nem csak írkálok itt a világba.

 A link: http://www.youtube.com/watch?v=hij1b1kG0Mw

Mikulás:

 Hülyeség ezt leírnom, de természetesen tudom hogy nem létezik ( bár egyik volt-osztálytársam köti az ebet a karóhoz, miszerint ő látta az igazit valahol külföldön ). Az iskolai hangulatról beszélek, meg az ajándék átadásról, vagy minek lehetne mondani. Szóval nekem Dani, a foci-mániás osztálytársamnak kellet vennem valamit 1000-2000 Ft- között. Most őszintén hol találsz a kínain kívül valami jó focis cuccot ilyen áraknál? Szóval egy bögre plusz édesség lett a vége ( nem akarok anyagias lenni de a bögre is 1400- volt, szóval meg van az ár ).
 Én, ahhogy erősködtem Fanninak hogy had' menjek el vele ajándékot, folyton azt mondta hogy az annyával akar menni. Csak én vagyok olyan hülye, természetesen hogy nem jöttem rá; engem húzott. Így alig bírtam visszafogni a nevetésem. Sok csoki; meg ami az én ízlésemnek "megfelel" rózsaszín puha zokni ( minddig így hívom azt a vastag és bolyhos zoknit... fogalmam sincs miért, bár találó). Amikor megláttam azt hittem hogy vesz megint egy gyerek-fogkefét mint névnapomra. De valamit csak újítottunk.
 Angolra levelet kellett írni, és én ( meglepetés! ) Synyster-nek címeztem, és "love" az utolsó szó. Hát de mit is várnánk tőlem? Egy hét után végre kiosztotta a leveleket, és mikor én jöttem vártam hogy mondja a tanár:
 - Ki az a Synyster?- Selytettem hogy ezt fogja mondani.
 És mellékesen meg is jegyezte. Na itt nagyon mosolyogtam, és láttam hogy Vera is. Hiszen még egy olyan név hogy Synyster nincsen ( nem csoda hiszen egy részeg este eredménye volt ez a név ). Szóval összességében jó volt ez a nap.
 Csak tegnapelőtt ( azt hiszem, de lehet hogy az előtt ) itt volt a "nagymamám", mert mindig itt van hogy a húgomat hülyítse a baromságaival ( gügyög, folyton ölbe hordozza stb. ). Anyám mikor munkából befutott találkozott  egy barátnőjével és behívta. Épp az én okos-ügyes-tökéletes ( mert mindenki ezt állítja a kis dagiról ) hugicámat lesik, mikor anyám barátnője megkérdezi "nagyanyámtól":
 - Első unoka?
 -Igen- nagyban mosolyog ölében a gyerekkel. Gondoltam rá hogy drámai kivonulást rendezek, de nem vagyok az a picsogós féle. Csak tűröm. De hát szarul esik az embernek! Ma is a fejéhez tudnám vágni hogy milyen az első unoka. De most mit basztassam? Nem akarom hogy utána rám száljon, csak azt akarom hogy attól hogy lett ez a kis poronty vegyenek rólam is tudomást. Kiskorában apámmal is ezt csinálta. Sosem szerette annyira mint az öccsét ( és valljuk be, apu a sarkára állt és bírta, ő tényleg ember a talpán, míg Krisztián... hát kicsit szétesett... jó fej meg minden csak picikét szerencsétlen). Ezért nézek fel rá. Több éven keresztül tűrte hogy az egész család ( ami ez esetben nem kevés személy ) őt basztatja. Mígnem amint 18 lett lelépett otthonról. És mindent megcsinált. Persze az anyja mindig azt mondja hogy nem tesz különbséget a két gyereke között. Hagyjuk már. Konkrétan csak  ennyi történt, semmi több. És boldog Mikulás- Karácsonyt mindenkinek!

Köszönöm...:

Lehet hogy nyálas lesz. De mindazoknak köszönöm akik mellettem állnak. Most csak azokat írom akikről tudom hogy olvassák a blogot. Köszönöm:
 1., Gyapinak:
Hogy mindig sikerül az embert megnevettetned, hogy mindig észreveszed hogy valakinek rossz kedve van, és -szerintem- kötelességednek érzed hogy mindig mosolyogjunk. És ez az amit mindenki megköszön. És hát nélküled ez az egy hát a suliban szörnyű volt. Gondolom ez is mindenkinek.
 2., Karolának:
Hogy rád mindig lehet támaszkodni. És hiába vannak rossz napjaink Te segítesz nekünk. És mellettünk állsz természetesen. Mert tudod hogy neked is vannak olyan napjaid amikor sehova sem akarsz  menni, és ha nekünk van ilyen érzésünk igyekszel azt enyhíteni.
 3., Fanninak:
Mit is kezdhetnénk a mi fogmosás-mániás barátunk nélkül? Esküszöm hogy neked is van annyi hülyeséged mint Gyapinak, és hát valljuk be nem tartod őket magadban. A mosolyt ugyanúgy odacsalod az ember arcára, és csak annyiból tudlak leszólni hogy nem haladsz azzal a történettel amit írsz!
 4., Bellának:
Hiába hagytalak utolsónak, Te vagy az akivel órákat tudok beszélgetni. Mindenről lehet veled dumálni, és egyszer volt egy kb. 3 órás beszélgetésünk és még akkor sem fogytunk ki a mondandóból. És persze kísértetiesen hasonlítunk. Te vagy az akinek bármit el lehet mondani. És Téged is csak azzal szóllak le hogy haladhatnál a történettel! ( persze tudom hogy sok a dolgod nyolcadikra ).
 Sokat írhatnék még. De itt van az hogy kit miért szeretek. És valóban így van. És remélem így is marad...

Hiány:

Hiány olyan szinten hogy az embernek sírni van kedve egész nap. Hiány annyira fájdalmasan hogy az embernek nem akaródzik megjelenni mások előtt. Elmegy az életkedv, minden pozitív érzelemmel együtt.
 Unom már hogy nincs mellettem senki akire támaszkodhatok. Aki szeret, vicces és valóban velem akar lenni. Az önbecsülésem az is sújtja hogy az osztályban mindenki azzal jön hogy "olyan csúnya vagy", "mit akarsz mellek nélkül" stb. És így az is eszedbe jut hogy minek próbálkozni bárkinél is. És odajutottam hogy nem tudok szeretni. Nincs olyan aki... valóban érdekelne. A naplómban nincsenek már újabb szavak mióta Fanni beleolvasott. Nem nyújt nagy örömet hogy beleírok. Úgy érzem mintha... ha beleírok azt érzem hogy azt Fanni egyből megtudja, hiába nem olvas bele. A lényeg hogy újból szeretni akarok... csak nincs kit. Facebookon mindenkinek ki lett írva hogy "kapcsolatban". Mindenki boldog. Csak én nem, mert nincs olyan külsőm ami bárkit is érdekelne. Mert lassan már senki sem nézi a belsőt. Drága Kristóf is lecigányoz a hátam mögött. Ezt is úgy kellett megtudnom hogy Karola elárulta. "Ne barátkozz Kristóffal mert cigánynak tart és nem bír téged". Ez történt reggel, és az órán éreztem hogy könnyes a szemem. Azt sikerült megakadályoznom hogy végig csurogjanak az arcomon, de többet nem. Biosz előtt mikor Fanni, Gyapi és Karola látták hogy valami nincs velem rendben annyira jól esett hogy vannak barátaim. Annyira könnyű volt titeket átölelni és el akartam sikoltani magam hogy szeretlek titeket. Hogy segítetek, és ennek örülök. Hogy ti valóban mellettem álltok. Ez így olyan jó.
 Kristóf azóta - mellékesen- hozzám vágta hogy "bocsánat", de mint mindig ő is csak azt akarta megkérdezni hogy Fannitól bunkóság lenne-e MSN-en bocsánatot kérni. Most miért engem kell nyaggatni azzal hogy hogyan kérj bocsánatot? Nyilvánvaló hogy utálsz, Karola is elmondta, de ha nincs kivel beszélni akkor lehet engem basztatni Fannival. Mert te mindig róla beszélsz. Tudom hogy csak barátként tekintesz rá, de az embernek elege lesz abból hogy másnak istenítik a külsejét, te meg csak a rossz hozzászólásokat kapod.
 A lényeg az, hogy unom hogy egyedül kell élnem... Hogy a barátokon meg a család nélkül nincsen senkim... És ezen még az sem javít, hogy a tesitanár folyamatosan azt hajtogatja "jöjjek össze megint Mátéval". Az kinek lenne jó? Máténak annyiból hogy dicsekedhetne hogy van valakije. Köszi szépen. Nekem... nincs szükségem ilyenre... szeretnék csak egy komolyabb kapcsolatot, ami talán két hónapig minimum tart. Mert amikor volt egy ilyen az nagyon is hogy jó volt. De én csak egy valakire nézek úgy, aki valóban vicces, kedves, és kifogástalanul jól néz ki. De nála sincs semmi esélyem. Meg senkinél. Mert ha már az iskolában tartanak olyan szinten rondának hogy... nem lehet kibírni azt amit naponta csinálnak. Naponta több ilyet kell elszenvednem. Mátétól, Balázstól és még jó pár embertől. ( tőled is Kristóf! ). Egy cseppnyi önbecsülés ne maradt bennem, csak egy valakit szeretnék, aki engem is szeret. Csak... nem hiszem hogy olyan bárhol is adódna.
 És ilyenkor forog az emberben az, hogy egyedül szomorúan fog meghalni...

Pantera:

Újabb jó bandára tettem szert, és ezt most kivételesen apám mutatta mert elege lett abból hogy nem azt a fajta metált hallgatom amilyet ő szeret. Amúgy szinte ugyanaz, mindegy. Szóval kettő tettszett meg, de ez főleg. Mint a képen is látszik régebben alakult a zenekar, de nagyon jól játszanak, hiába hallani a régi stílust. Sajnos már feloszlottak egy baleset miatt, amikor nem régiben lelőtték a gitárost. Csak annyi történt, hogy a koncert közben egy pasi előrántott egy pisztoly és brahiból lövöldözni kezdett. Semmi rossz szándéka nem volt. Csak a több mint 30.000 fő közönség előtt véletlenül meglökte valaki, és a gitárost sajnos lelőtte. Aki lelőtte ( mint ahogy azt apám mesélte ) leengedte a kezét és hagyta hogy a rajongók megverjék. Ott helyben meghalt, a gitárossal együtt. A lényeg hogy azt az igazi régi metál stílusú zenét játsszák, és nekem nagyon megtetszett. Nem biztos hogy mindenkinek elnyeri az ízlését, de azért hallgassatok bele ebbe:http://www.youtube.com/watch?v=_7EQlfprV9E&feature=related

 

Péntek:

Ez volt az utolsó nap tesiből hogy fel voltam mentve, és nem azért Fanni hogy szapuljalak, de ez megint rosszul esett. Félreértés ne essen, ugyanúgy barátnak számítalak, ez csak egy egyszerűbb beszólás volt amin pár óráig téptem magam. Nem haragudtam annyira mint a napló-ügy miatt. A padon ültem és írtam valamit. És te megkérdezted hogy egyáltalán minek vagyok felmentve mikor csak itt nyafogok.
 1., Meg se szoktam szólalni. Te mit nevezel nyafogásnak? Nekem sem jobb nézni ahogy az egész osztály bénán tesizik mert mindenki olyan szerencsétlen. És hidd el annyiból sem jobb hogy tüdőgyulladásom van és alig kapok levegőt attól a nyálkahártya szerű dologtól a torkomban. Szóval nem nyafogok. Ennyi. Csak igen rosszul esett hogy mindig talál valaki valami baromságot amivel ismét haragos leszek.
2., Ha nyafognék minden egyes beszólásért rádszólnék hogy ez fájt. De mindig tűrök. Mindig mindig mindig hogy ti ne sértődjetek meg. Mert nem akarom hogy rosszba legyünk.
 A naplómba már direkt nem írok. Nem merek. Mert ha megint a kezébe veszi valaki én annak könyörtelenül, egy csepp sajnálat nélkül fogom eltörni a kezét. És remélem hogy még vagy háromszor képes leszek pofon vágni az illetőt. Még mindig azt mondom hogy mi közötök az én dolgaimhoz. Szóval megint magamba zárok mindent és szenvedek... a füzetet meg valakinek odaadom vagy elégetem. Nem tudom.
 Szóval... ez a napom sem volt a legkedvesebbek között. Utálom magam hogy megint Fannit kellett itt csesztetnem. De nem akarom hogy a suliba valami szép kis jelenetet rendezzünk. A lényeg hogy tényleg sajnálom, de mivel a naplómba nem írok valahova ezt is ki kellett adni. És lehet hogy nekem is voltak csúnya beszólásaim, esküszöm hogy szívből sajnálom. Mert hiába vannak félreértések, és lehet hogy te nem de én attól még a barátod akarok lenni, mert te vagy az egyik legjobb arc az ismerőseim között. Szóval attól hogy ide rosszakat írok rólad, akkor is szeretek veled lenni, hülyülni, és beszélgetni. Mert a félreértések minden barátságban megfordulnak, és ha ezektől eltekintünk egyik legjobb barátomnak nevezlek. Meg Karolát, Gyapit természetesen. Meg Huszti Dórit, és még annyi nevet szeretnék írni, de nem akarok ennyire nagyon neveket emlegetni. Ezek csak azok akiket már írtam ide egyszer. Jaj hát és Réka is. ( Nem a húgom ).

Leomlott falak:

Hiába vagyunk barátok Fanni ez szörnyen rosszul esett. Lehet hogy barátok vagyunk, de ez sok volt. Lehet hogy veszekedni fogunk, de most igenis igazam van. Mert amit bioszon csináltál szörnyű érzés volt. Emlékszel még? Elvetted a naplót ahová menekültem minden apró titkommal a világ elől, és te elolvastad. Nem tudom mennyitt, de elolvastad. És most minden olyan rossz. Hiába mondtad hogy te értesz meg a legjobban... Ha megértesz miért nem adtad vissza a füzetet mi? Miért nem? Ha igazán megértesz tudod hogy ez milyen rossz érzés. Ott helyben neked tudtam volna rontani, vagy sírni, mert ahogy mosolyogtál az iszonyú volt. Annyira fájt! És hiába mondtad hogy neked is van és majd megmutatod nem lesz jobb. Mert én nem vagyok olyan szemét hogy elolvassam valakinek a naplóját! Mert nem akarom hogy megtudjam a titkaid. Ha az ember akarja akkor elmondja, de addig had' örüljön hogy van valami, ami csak az övé. Azt mondtad megértesz, de látod nem. Egy bizonyos szinten igen, de ez olyan érzés volt, amit nem akartam soha hogy valaki megérezze. És most nem akarom hogy megsajnáljatok, de olyan rossz hogy itt könnyezem ez miatt, mert olyanokat olvastál, amit nem akartam hogy bárki megtudjon. És most világ elé tárhatom: Láttad hogy tetszik Marci? Láttad hogy mit gondolok Kristófról, Mátéról, és Balázsról? Mondd láttad? És örültél ha láttad? És ha tudtad hogy szenvedek, akkor örültél? És most hogy leessen, Tetszik Marci, és azt a buszos sztorit olvastad? Vagy az álmaimat Synysterrel? Mert leírhatom. De olyan megnyugtató érzés volt egy kicsit hogy Karola mellém állt! Viszont egész nap küzdöttem hogy ne sírjak, hogy ne lássatok könnyeket a szememben. Ezt mist itthon adhatom ki. Mert igen most itthon sírok. Mert leomlottak körülöttem a gondolataim, nem számít hogy  mennyit olvastál el. Valamennyit igenis elolvastál. És most már az sem olyan füzet, amit csak én láttam. Már nem csak az enyém. És lehet hogy neked áll feljebb, de nem érdekel mert ha tudnád milyen fájdalmas ez. És most ha nem is tudtátok meg hogy részletesen miket álmodtam Synysterrel, vagy azzal a fiúval, vagy  azzal a másikkal. Leírhatom. Vagy hogy mit gondoltam Ricsiről még akkoriban. Egy komment és mindent részletezek. Esküszöm. Lehet hogy csak üzenetben, nem ide írom. Csak ezt azért mondom el hogy tudd, milyen rossz volt az egész napom egy kis dolog miatt. ami talán nem is olyan kis dolog. Mert látod? Nem olyan könnyű belegondolni mit érez a másik. És ezt ne lehet azzal kijavítani, hogy megmutatod a te naplódat. Mert esküszöm, és a kifejezésért bocsi, de leszarom mik vannak benne. És szörnyű egy nap volt ez, és szörnyen nagy düh van bennem. Tessék! Már nincs titkom! Mert igaz nem részleteztem de a naplóm egy apróbb részét leírtam. Tartalmilag. Remélem örültök hogy ilyen szar lesz nekem kb egy hónapig egy kis barom hiba miatt. És ez nagyon nagyon nagyon megbántott. És lehet hogy ha ezt elolvastad Fanni megutálsz, de szerintem nekem van igazam. Mert hangsúlyozom nem érdekel mennyit olvastál, akkor is egy kis bevezető volt az életembe. Örüljetek! Tudjátok hogy ki tetszik! Remélem most már egy életen át basztathattok ezzel! Mert ez miatt a kis dolog miatt, megint visszatértem oda, hogy becéloztam magamnak azt a két pisztolyt a nappaliban, ( amit találtunk az udvarunkon ) és azon gondolkodom, hova lőjem,. hogy gyorsan vége legyen az életemnek. Meg minden másnak körülöttem. Akkor hát tényelg remélem hogy jól érzitek magatokat, mutogatjátok hogy Marci az aki iránt érzek valamit. És REMÉLEM hogy együtt röhögtök rajtam! HÁT KÖSZÖNÖM SZÉPEN!

Holnapra:

Ha valaki nem nézné naponta a blogot nem biztos hogy feltűnik neki, de a szavazás miatt meg változtatom a blogot. És ez a betűszín tényleg gyilkos szóval... De nekem ne sírjatok ha valami túl sok lesz mert utána nem újítok rajta csak jövőre. És ha nem is holnap akkor még ma éjfél előtt meg fogom csinálni mert ilyenkor az ember elkezd unatkozni, legalább valami leköt. Szóval remélem hogy majd jobban fog tetszeni. És annyit előre mondok hogy a halak maradnak mert néhány visszajelző azt mondta el van velük, akárcsak én és szerintem azt nem veszem le mert jók azok a "hülye játékok hülye gyerekeknek".

Ma fel kellett ugranom nagyapámékhoz, de a nap elején úgy kitoltam magammal hogy káromkodtam egy fél órán keresztül. Nézegettem a Myvip-et, meg raktam fel új albumban képeket, és megnézegettem az ismerősöket.N. Ádámot néztem, akibe hatodikban bele voltam esve. Nagyon is. Túlságosan is, és volt pár kép ahol vág fejeket de még aranyosabbnak láttam mint addig. Istenem élőbe meg olyan helyes! Én meg voltam olyan hülye és megnéztem. Átmentem Facebook-ra, és nézegettem pár alkalmazást. Volt valami olyan hogy ki van beléd esve de nagyon. Mondom megnézem. És valami olyasmit írt hogy akiről tegnap álmodtál. Na ki kell találni ki az! Minden este vele álmodom szóval oda is írtam hogy természetesen Synyster Gates. Jó is lenne. Úgyhogy ezen mosolyogtam egyet. Bekapcsoltam a hangfalat és hallgatni kezdtem az Avenged Sevenfold ( nem is sejtettétek mi? ) azokat a számokat amiket még nem ismertem annyira, és figyeltem a szövegre. És amikor Matt ordított egy olyat hogy " FUCKIN BITCH" na azon mosolyogtam igazán. mert le merném fogadni hogy a szövegbe benne van Synyster és Zacky is mert ezek vannak ilyen hülyék.
 Néztem a szavazás állását, és mivel szerintem nem lesz több szavazás megint újítok majd, mert ahogy olvastam a bejegyzéseket egyszerűen *aszta a szemem a fekete alapon a fehér betű. Talán holnap ha feljövök. Addig is 'éjszakát.

Meglepetés!

Hiába látszik boldognak a cím, egyértelműen az ironikus kifejezést jelenti. Az egyetlen ami jó lett volna az életemben, arra most várhatok. Teljesen beleéltem magamat a mai napba. Rohantam haza, alig vártam hogy jöjjön kedves gitárom. És szerintem mostanra mindenki kitalálta hogy mi történt. Persze hogy nem jött! "Meglepetés!".
 Megcsörrent a telefon és én siettem hogy felvegyem. Beleszólt egy férfihang. Mondta hogy van hozzánk egy rendelés, és mondtam rá hogy pontosan. Mit sem sejtve azt gondoltam hogy biztos most szólnak hogy perceken belül megérkezik a szállítmány. Az én egyetlen kincsem. De nem ! Hát persze hogy nem! "sajnos teknikai problémák miatt csak keddre tudjuk küldeni a megrendelést". Elköszöntem, anélkül hogy bármit káromkodtam volna és letettem a telefont. Most ez milyen csalás?! A rohadt életbe egy jó dolog, és azt is elveszik tőlem. Kedd. De már abba sem élem be magam. Fogadni is tudnék ezekben a pillanatokban arra hogy a végén még karácsony után küldik. Rohadt élet. Nem én lettem volna az a szerencsétlen. Annyira kiborultam. Ebben az egy rohadt napban csak az lett volna a jó ha megjön a gitárom, leszarnám ha még két napot kéne járnom különösebben nem az izgat a péntekben hogy másnap hétvége. És persze erre a napra se tartogatott nekem az élet semmi jót! Ha már ilyen a "karmám" akkor szarni fogok az egész bocsánatkérésre  amit tegnap írtam. Nem, amit terveztem, és már biztos voltam benne hogy megcsinálom. De ha így állunk akkor nem javítok semmit. Majd ha akar Ricsi is bocsánatot kér. Pf. Érdekel is engem a karma. Teljesen egyoldalú.

Olyan furcsa. Most hogy belegondolok miért vesztem össze Ricsivel. Hogy miért robbantottam ki akkora vitát. Most gondoltam bele igazán. És a válasz olyan meghökkentő. Bár igen egyszerű. Azért csináltam hogy semmi se kössön vissza a múltamhoz. Azokhoz a boldogabb perceimhez. Valamiért már nem akarok rájuk emlékezni, vagy úgy viselkedni. És ő is ahhoz a múlthoz tartozott. És nem akartam hogy emlékeztessen akármire is amit el akarok felejteni. Annyira le hangolja az embert valamiért ha visszagondol a hülyeségeire. Mert nem szerettem azt az énemet. Olyan nyámnyila voltam, bár az igaz hogy hangos is egyben. Ezen is változtatni akartam. Nem szerettem hogy tele voltam érzelemmel. Hogy szerelmes voltam. Furcsa mert mostanság senki sem tetszik. Senkire sem gondolok úgy. És ami furcsa hogy... rájöttem azért tudtam elfelejteni olyan könnyen Mátét is... Mert emlékszem hogy csak szánalmomból, nem is. Nem akartam megbántani. Igen ezért mondtam neki hogy járjunk. És bíztam abban hogy ha most még nem is de majd pár nap múlva szerelmes leszek belé. Nem igazán sikerült úgy szívből beleszeretnem. Bár volt amikor igenis hogy szerettem. De még az sem volt olyan erős. És ha belegondolok mindenki mondta nekem hogy jó végre hogy boldognak látnak... na igen jó színésznő lennék mert mindig mosolyt erőltettem az arcomra, hogy ne legyen gyanús senkinek. Mindig ezt csináltam. Amikor másokkal együtt mentünk el valahová, akkor is.
 És Ricsivel is azért toltam ki, azért voltam vele szemét mert a múltamhoz tartozott. És erről ő nem tehet. És tényleg hibás vagyok. De annyira dühös voltam az ostobaságomra. És ezt hogyan is mondhatnám meg neki? Sehogy. Szerintem örökre így maradunk összeveszve. Igaz egy ember mondott nekem szörnyű dolgokat a jövőmről. Meg a jelenről. És teljesen igaza van. Szörnyű hogy mire vagyok képes. De ezt inkább nem mondom el mert úgyis mindenki hülyének nézne meg hosszú is lenne ezt leírni. Ezért van annak a piros füzetbe írva. Mert azt senki sem látja csakis én. És végül is én nem nevetem ki magamat. De mit tehetek most azokkal a régi barátokkal? Igaz utálom ha az egyik nyolcadikos gyerek aki történetesen az egyik osztálytársam bátyja beszólogat, ezért tőle tuti hogy nem kérek bocsánatot.
 Viszont Ricsi sem teljesen tiszta. Mert azzal a sok csesztetéssel ( amit nem biztos hogy direkt csinált csak az volt ) az őrületbe kergetett. És természetes hogy az agyamra ment. Ezért most ezt a viselkedést kéne félbehagynom? Megint megpróbálni mindent újból kezdeni? igazán nehéz lenne. Csak sok embernek az ismerőseim köréből ( és itt megint nem az osztályról beszélek ! ) nem felelek meg. Tudom hogy furcsa hogy ma 3 bejegyzést is írtam de mindig később jött rám az írhatnék mert valahogy unatkoztam és kedvet kaptam hozzá. Szóval lehet hogy most majd kevesebbet írok a mai beszédes kedvem miatt.

Soundstation SMB200 MBK, Schecter Synyster Standard BLK

Ha valaki nagyon nincsen képben ennél a témánál, elárulom hogy a cím két gitárfajtát tartalmaz. Az első az a gitár amibe teljesen beleestem miközben kutattuk hogy milyet kéne nekem rendelni. Megfelelő árban volt és erről a gitárról nem lehetett lebeszélni. Fekete ( természetesen ). Szólógitár ( ez is alap hiszen most a nagy álmom hogy legyek olyan jó mint Synyster és ő szólógitáros ) A képet mellékelem. És ha tudnátok milyen boldog voltam mikor apám megrendelte, és holnap érkezik azaz 12-én pénteken. Majd kibújok a bőrömből. Már csak egy nap, már csak egy nap, már csak egy nap. Ez jár a fejemben. EGYETLEN EGY NAP!

 Szerintem ha nem is értettétek a címet felfigyeltetek arra amit írtam hogy KÉT gitárfajta és Synyster nevére. Igen ez az az álomgitár ami nekem kell, és leszek olyan jó hogy kiérdemeljek egy ilyen relikviát, ami sajátos és a nyakon rajta van hogy "SYN" és egy Avenged Sevenfold logó is. Az az a halálfej, igen. És amikor megláttam hogy lehet ilyet kapni leesett az állam. És nem csak azért mert lehet kapni, hanem az ártól is. Igaz ez még nem olyan drága mert csak 200.20-ba kerül. Ami nem is olyan sok egy gitár esetében mert ami apám szobájában áll az egy limitált kiadású Jackson, ami vagy 1000000-t ér. Minimum. Lehet hogy van az kettő is... A kép ismét itt van.

Tévedés ne essék, csak itt és most elmagyarázom az előző bejegyzést. Ezeknek a dolgoknak semmi közük nincs az iskolai dolgokhoz. Nem kívánok a normális barátaimról meg Gyapiról ( mert Gyapi nem százas és ezt tudjuk YD ) ide rosszat írni. Nem. Sehova nem kívánok rosszat írni rólatok. Én az iskolán kívüli élményekről írok ide. Sajnálom ha valaki félreértette, esküszöm hogy nem akartam megbántani senkit. Ha akarjátok törlöm azt a rohadt bejegyzést, csak ez miatt ne érezze senki rosszul magát. Mert ma is ( bár ebben nem vagyok biztos ) Karola szúrós tekintettel nézett rám, nem tudom miért lehet hogy azért mert nem osztotta ki a tanár miattam a töri dolgozatot, bár nem hinném. Gyanítom Fanni még nem mondta el neki a félreértés magyarázatát. Szóval bocsánatot kérek mindenkitől, és nyugodjatok meg nem ismerhettek magatokra a bejegyzésekben, csak ha leírom a neveteket. Mégpedig azért mert látom hogy ti a követőim vagytok és nem tudom még ki olvasgatja itt a dolgokat ( bár nem hiszem hogy 2-3 embernél több lenne ). Ha magatokra ismertek akkor valami agymosáson menjetek át mert ez teljességgel lehetetlen ;)
 Csak ennyi lett volna a közölni valóm. Majd még írok. És a régen használt szó: Pusziii.^^ (jól írtam?)

Szembesülés:

Mindent elrontottam. Mindenki máshogy néz rám. Mindenkivel összevesztem akivel lehetett ( igaz itt nem csak nekem voltak hülyeségeim ). Mert annyi mindent vágtak már hozzám. Miért viselkedem úgy ahogy? Miért változtam meg? Az életem fenekestül felfordult. Nem mintha eddig jó lett volna. Senki sem fogadott el régebben se. Aztán volt egy boldog évem... és ma mindent kezdek előröl. Azt a kritikát is megkaptam hogy: Nem merem felvállalni magam, csak a blogban mert ott személytelenül azt írok amit akarok mert nem tudják ki vagyok. És most vettem észre. Még itt sem vállalom fel magam teljesen. Itt sem mondok el mindent. Csak egy kis füzetbe van benne minden, a szobámban, vagy éppen ott ahol vagyok. És miért van? Mert a rohadt életbe is, senki sem ért meg! Ezért van. És ezt írhattam egy óráig a sok "barátnak". De ők valamiért nem értik... Mert talán lélekben nem szenvedtek ennyit. Nem mondom hogy nekem jobb mint egy éhezőnek. De lélekben vagyok olyan mint ők. Mert nekem szörnyű volt a múltam. Oktalanul is mindenki kitagadott. Beleértve az apám is. És ez volt az ami összezúzott. Hogy ma ezen akarok felülkerekedni. De nem tudok így itt vagyok egyedül a sötétben. Hát szép mondhatom. Kis koromban mindig egy boldog jövőre számítottam. De ma azt sem tudom mi legyen velem. A barátok is megváltoztak. Akit eddig az egyik legjobbnak hittem elkezdett haverkodni az egyik leggyökerebb csajjal, akit addig mindig csúfoltunk vagy kiröhögtünk. Persze ez csak vicc volt és direkt szóltunk is neki hogy ezen nem kell megsértődni. Már két hónapja dobta a pasija, és még mindig nem képes kiszeretni belőle. Oké, megértem hogy nehéz, de ez maximum 2 hét! Ezért már nem kell nyavalyogni. A múltat ő is hátrahagyhatja... akárcsak én... Olyan máshogy viselkedik velem most már az a fiú is akit normálisnak hittem. Mindenért amit csinálok folyamatosan belém köt. Komolyan nem mindegy neki? Azt állítja segíteni akar... de ezzel csak rosszabbat ér el. Direkt összevesztem vele hogy száljon le rólam. Mindig a régi nyárral jön nekem. Meg hogy milyen más vagyok. Az emberek változnak... és ezt a többinek el kell fogadnia. De ha ennyire nem tetszik a sok régi havernak aki vagyok... Bár észrevettem hogy aki... nem ami vagyok az egyre csak a süllyesztőn siet lefele. De megfelel. Esetleg másoknak nem. De én ezért nem rinyálok. És mégis... milyen idegesítő ha valaki visszaakarja kapni a régi énedet és ezért mindent megtesz hogy megváltoztasson. Miközben nem is tudja hogy ezzel még nagyobb sebeket szerez nekem. És akkor sem fogok ide mindent leírni. Hiszen akkor megint kommentálna nekem másnap ( mert tudom hogy nem szeret haragba lenni ) amikor elolvasta a bejegyzést. És minden kezdődik előlröl. Mint egy megállíthatatlan kerék amit életed végéig ki kell bírnod...

Képek:

2.kép: Ott Zacky Vengeance van a bal oldalon és mellette Brian. 

A tehetségeken is lehet jókat röhögni:

Synyster Gates azaz Brian Elwin, a világ egyik legtehetségesebb gitárosa. Magától tanult meg gitározni és 18 évesen meghívták az Avenged Sevenfld-ba. Továbbá azt hiszem 2008 óta az 50 leggyorsabb gitárosok között is az egyik legjobb. Sőt! Zongorázni, énekelni és hegedülni is tud. Most mindössze 28 éves, mégis nagy dolgokat ért el, sok mindenkinek a kedvence ( ebben az is szerepet játszik hogy piszok jól néz ki ). De melyik hírességnek ne lennének hülyeségei? Az első videó: http://www.youtube.com/watch?v=aezsvM0g37w
 Az egész azzal kezdődik hogy a haverjaival elmegy egyet bulizni valami bár szerű étterembe. 10 fekete sörös pohár tele és még azt hiszem pár pohár vodka. Szóval. Az utolsó 2 perc a legnevetségesebb. (Persze közben is bemondd pár jó beszólást) Felmászik az asztalra hogy rávegye haverját igyon még. Én itt kidőltem. Elkezdte puszilgatni ( itt már féltékeny voltam XD ) beleivott a pohárba és átnyújtotta a pasinak. Az beleivott és vissza is köpte. Ekkor Synyster fejjel leesett a földre ( közben próbált kapaszkodni). Haverja lefektette a földre és otthagyta. A videó utolsó 12 másodperce már valami liftnél lehet, amint Synyster a földön hever és beszéli a baromságait. Na itt szakadt el a cérna és kitört belőlem a röhögés. Hogy lehet valaki ilyen nem normális? És a csoda: részegen is jól néz ki XD. Persze nem árulok el semmit. Majd meglátjátok. Hiába hogy angol könnyen le lehet fordítani hallásból. Én elsőre megértettem.
  Második videó:http://www.youtube.com/watch?v=gNlKGxfbQEQ
 Nos. Ez már egy jóval rövidebb videó. Tömören: Élőközönség előtt csak egy különálló szólót nyom, feláll a hangfalra elől( mármint szerintem hangfal ) és hátrazuhan. Amint leér a földre hátrabukfencezik miközben leesik a kalapja. Nos... ilyenkor mindenki tök ideges lenne. Saját szóló erre elrontja. De ez a nem normális röhög magán odamegy a mikrofonhoz mutatja hogy szuper és továbbjátszik.
 Hát így kell szeretnünk a hírességeket.
 Nevének története:
 Mint ahogy felül is írtam hogy "azaz Brian Elwin" az azért volt mert a Snyster Gates nevet mondhatjuk "álnévnek". Az egész egy részeg estén történt ( természetesen ) miközben kint beszéltek Jimmy-vel ( gitáros ). Elkezdtek a parkban kocsikázni. Vezetés közben Brian elordította magát " Synyster Gates vagyok és király vagyok!". Máig se tudja miért mondta, de azóta mindenki így hívja. Eredeti szöveg: I'm Synyster Gates and I'm awesome.
 Volt még egy videó ahol riportot készítettek vele. Ugye mint aki metal zenét vagy rockot játszik annak szokványos a fekete ruha, haj. Nos kérdezték tőle hogy kik azok akik segítettek, inspiráltak. Erre ő: a kutyám. És mi a neve? Válasz: Pinkie. Most ez hogy hangzik az ő szájából? Nem?
 Ezeket mind azért írtam hogy jobb kedvre derítsem az emberiséget. És ha nem is rajongtok értük akkor is lehet rajta nevetni. Jó szórakozást!

Utálat:

Délután felmentem a facebookra, szét néztem az osztálytársak képei között. névsor szerint haladtam és Bartha Máté jött. Nos.... ami kép ki volt neki rakva azon én is rajta voltam. Hogy rohadjon meg. Minek rak ki egy olyan képet amin én is rajta vagyok mikor teljesen utál, én is őt mert egy rohadt nagy seggfej és mindig cikiz. A kép alatt kb. ennyi állt: Én :D:D meg leszbikus pitner vagy szilágyi petra. Most ezen kell szórakozni? Tegyék már még jobban tönkre az életem! Csak ennyi kell természetesen! És a kommenteknél már arról is szó van hogy én keménykedek , meg hogy feszítek. Rohadjon meg ott ahol van. Miért kell mindig engem célba venni?! Én keménykedek, mikor ez a nagyszájú seggdugasz csak mindenkit ugráltat, jópofizik. Arra sem gondol hogy másiknak rosszul esik, hogy naponta szertartásszerűen 3-4 órán keresztül csesztet.A barátaid nem állnak ki melletted( vagy észre se veszik) mert hozzájuk jó fej, meg legjobb barát tököm tudja. Tehát mindig is elviseltem hogy remek ember vagyok arra hogy leégessen. és azzal is tisztában voltam mindig, fölösleges szóba hozni hiszen csak lehurrognának ezzel: Ugyan Máté tökjófej. Ezt a csatát mindig is elveszítem. Ezért is tűrök csöndbe. De most hogy már teljesen kikészítette minden és mindeni...ez így már túl sok. Egyszerűen el sem lehet mondani. Miért van az hogy az összes ember ilyen? Miért nem figyelnek oda a másikra is?  De ő már akkor eldöntötte hogy utálni fog mikor először találkoztunk szerintem. Úgyhogy ehhez én is így álltam hozzá. Csak én nem vagyok ilyen. Ilyen bunkó.
 Csöndben bezártam az oldalt, és magamba süllyedve leültem miután lehúztam a redőnyt, hogy teljesen sötét legyen.
 De ott van Kristóf is akit úgy hittem az egyik legjobb barátom. Ehhez képest ha Fanni egyszer is megharapja jót röhögnek és meg ahányszor adok neki egy fülest a rohadt beszólásaié egyből nekem esik.
 Nos... ez az én életem velejárója.

Nyugalom:

Fürdés után felkaptam magamra a pizsamámat. Át voltam melegedve a forró víztől. Felléptem MSN-re.Végignéztem a neveket. Megakadt a szemem az egyik kiíráson. Persze hogy Mátéén. Enniy volt kiírva:(L) Siess....(L) Elmosolyodtam. Örültem mert:
 1: Nem éreztem fájdalmat, nem bénultam meg.
 2:Sikerérzetem volt. Elértem amit akartam egy ideje. Nem éreztem semmit. Azt akartam hogy soha többé ne sírjak. Soha többé ne rogyjak földre a fájdalomtól. És tessék! Mosolyogtam. De az örömöt sem éreztem igazán, és ezért lettem biztos a célom elérésében. Hiszen ha fájdalmat, akkor semmi mást sem érzek. Egyenértékűség. Se pozitív , se negatív. De bennem volt a tudat, hogy már nem kell aggódnom semmi miatt. Nyugalom vár. Mintha kikapcsoltak volna bennem valami biztosítékot, ami az érzelmeket irányítják. És az élet de könnyű lesz így. Találtam egy kódot, mint egy játékhoz. Olyan mint egy drog, ami örök életre szó. Könny és mosoly nélküli élet. Azzal a sötétség összezárult felettem...Az ordítós zene minden hangot eltompított mellettem. Érzelem nélküli jó éjszakát. Az utolsó érzelem ami bennem volt az az, hogy boldogan aludtam el.

Mazochista:

Járom a folyosókat és ahányszor meglátom nem köszön. Utál. Letiltott MSN-en. Utál. Mint csodálkozom? Egyszer csak feljön és én ráírok. Miért vagyok ilyen hülye? Írta hogy próbálkozik a csajoknál. Ismét: Miért vagyok ilyen hülye? A szívem sajogni kezdett. Amikor még nem így köszönt, amikor mást írt, amikor...szeretett. És ezt a szót nehéz kiejtenem. Szeretett. De már nem. Sőt igazán akkor sem. És amikor azt mondja: próbálkozom. Kihagy egy ütemet a széttört szívem. Bár némileg megnyugszom( és tudom ez gonosz dolog ) amikor írja hogy kevesebb sikerrel. De már nem mellettem van. És ez más. És ez az ami visszarántott oda ahonnan kezdtem. A "sötétebb oldal"-ra. Amikor csak üvöltő zenét hallgatsz a sötétben egyedül a szobádban és harcot vívsz a fájdalommal... Szenvedés. De nem tudsz mit tenni ellene. A te hibád volt hogy írtál neki. Hogy szóba álltál vele.Hogy eszedbe jutott az ami egykor a tied volt. És tessék: most nehéz mosolyognod, mozognod. Gonosz lettél. Nem érdekel semmi. Csak az üvöltő zene ami kizárja a világot. Amitől azt várod hogy elfeledteti veled a múltat. De tudod hogy erre várhatsz. Nem fog bekövetkezni. De ebbe nem gondolsz bele, mert ha nincs célod ezzel akkor ismét meghasad a szíved. Inkább élsz a jelenben sodródva a sötét hullámokkal. Amelyek nem biztonságosak és amelyekről nem tudod hova visznek. Csak jól esik a pillanatnyi mámor. Akár a drog. Ismeretlen helyre jutsz és akármeddig maradnál. Csak ne kelljen visszatérni a világba. Az Igazságba. Úgyhogy inkább te is ordítasz. És fogod a mellkasod, hogy széttört darabjaid ne hulljanak szét. Hiányzik az érintés, és az érzés hogy valaki rád gondol. Most pedig csak vagy. Míg végleg be nem szippant az a valami. Ami mintha a lelkedet rabolná el és te anélkül élsz érzelemmentesen. Így nem kell figyelned a többiekre. És a múltad se zavar. Csak egy gondolat eltemetve agyad leghátsó kis zugában. De ha a szer elfogy és neked szembe kell nézned a külvilággal mi lesz? Ébredj fel és gondolkodj. Ússz vissza a partra. Próbálj érzékelni dolgokat. És ha egy ideig erőltetetten is, de nevetsz, nem telik bele pár hétbe és szívből jön a kacagás. Nem kell a jelenben élned. Gondolj a jövőre, a múltad pedig ne érdekeljen és nem fog fájni. És nem kell megint a kiinduló pontról kezdened mindent. Könnyebb lesz. Mintha ez is egy drog lenne. Csak jó lenne a hatása. Annyi a mellékhatása hogy fájdalmas. Megéri. Ha ismét akarsz lenni valaki. Megéri...

Szerencsétlen:

Minden a fizikán kezdődött. Köszöntünk és én éppen ültem le a helyemre erre a tanár megszólal:

 - Hogy is hívnak?- Bök felém az ujjával.

 -Petra- fogalmam sem volt mit akar. Csöndben voltam és ráadásul még csak nem is csináltam semmit. 

 - Akkor fogd a cuccod és ülj az első padba. És ezentúl minden órán ott akarlak látni- tátott szájjal meredtem rá. 

 - Meg se szólaltam! - Bukott ki belőlem felháborodott hangom. Hogy lehetek ilyen idióta?! Várt és én nem tehettem mást, ha jót akartam magamnak akkor pakolok és előreülök. Megvizsgáltam kik ülnek elől. Csodás! A két tehén akiket ráadásul utálok. Megpróbáltam nem figyelni azokra akik mosolyogva és kuncogva néznek rám. Középre kellett ülnöm ami még jobb. A tanár elkezdte az órát és rám se hederített. Ki hirdette hogy jövő héten dolgozat. Felálltunk elköszöntünk és amikor indultam volna kifelé a padsorból a tanár rám szegezte tekintetét. 

 - Aztán ne rosszalkodjunk!- Lehet hogy viccnek szánta de rá se hederítettem. Nagy levegőt vettem hogy véletlenül se vágjak hozzá hülyeségeket. És azt is megálltam hogy ne nyújtsak rá nyelvet. Mégiscsak igazgató helyettes. A többi órám zökkenő mentesen telt. 

 Az edzésen pedig annyira nem voltam jelen hogy számtalanszor lenyomtak a víz alá, persze nem hagytam magam utána koncentráltam és én is próbáltam gyorsabb lenni. A labdával is jól fejen találtak és utána a fülem úgy zúgott hogy szinte semmit nem hallottam egy ideig. Igyekeztem haza, hogy végre-valahára vége legyen ennek a szerencsétlen napnak. Otthon mégis mi történhet velem? Csak nem szakítom magamra valamelyik polcom. És aminek örültem hogy apum hozott nekem egy Monstert ami olyan jól esett! Leültem tanulni, és természetesen kerestem még pár jobb zenét, ami ütős és nem kell másra figyelnem csak a ritmusra. Nem akartam gondolni dolgozatokra, vagy egyéb rossz hírekre. Mosolyogva merültem el a hangokban.

Igaz Tény?:

Ma elgondolkoztam. Vajon egy lány aki jól néz ki valóban jól fog élni? Boldogan örökké szerelemben szenvedve? Aki pedig már nem felel meg a fiúknak kinézetileg? Mit számít a belső ezzel nem járok és kész? Ma rádöbbentem. Valóban így lehet. Hisz engem is mindig le rondáznak, piszkálnak és csúfolnak stb. És láss csodát. Tényleg nem vagyok híres arról hogy sok pasim lett volna. Vagy ami tovább tartott volna mint egy hónap ( egy kivételével mind ilyen volt). Akkor most mi lesz? Most is a szemembe mondták hogy miért nem járnának. Igaz megszokott érzés... de nem mondanám hogy jól esik. Bírom... hiszen egy motor ha jár megszokja azt a mozgást amit véghez kell vinnie. Teljesen megszoktam a hozzám vágott szavakat, ütéseket. Már anniyra nem foglalkozom a világgal hogy érzéseim sem igazán akadnak. Persze itt is van néhány kivétel. Ő tetszik, de úgyse kapom meg. Hiszen túl helyes hozzám. És mit szólnának ha járnánk? Néhány normálisabb fiú megáll annál a lánynál is aki nem a legszebb a világon, és végighallgatja. De milyen kevesen vannak! Ráadásul ez is csak egy ábránd amit könyvben, vagy filmen látsz. A ragyogás nem is létezik. Csak egy álom. Amit nem érsz el. És én akire szinte mindenki mutogat : Hülye EMO-s! Érzéketlen tuskó! Már megszokott. Mert ez az én motorom mozgás rendszere: Könnyek vagy mosoly kitörlése a mai napból, suli , edzés, alvás. És a kérdés: Ki fogja megjavítani, felújítani ezt a motort? Ki fog törődni vele? Kit érdekel egyáltalán és ki nem adja el olcsó alkatrésznek? Mert bizony kit egyszer használtak sokáig és eldobták az egy szétesett vacak alkatrész. Vagy még ezen a szinten sem áll. Hol marad a gondos kéz aki odafigyel egy apró pontra ebben a nagy világban? Mindennapos, nem érdekes és különböző kommentek járnak a fejekben. És megszokott. Sennii nem szól semmit mert ez a világ törvénye. Megszokott mozgás, megszokott világ, megszokott fájdalom... De ha egyszer belefáradsz és megszólalsz... senki sem fog észrevenni.
 Csak figyeld meg hogy ez egy igaz tény!

Nightmare, Lucifer's Angel:

Avenged Sevenfold:

 A legújabb számuk teljesen megfogott. ( Ez volna a Nightmare ) A szövege és a zenéje nagyon ott van. egy ismerősöm mondta hogy hallgassam meg, én pedig mindig bíztam az ő ízlésében. És tessék megint igaza volt. Imádom hogy vannak még ilyen Rock fanok mint én ^^ A bandában is jól néznek ki a srácok szóval. Jó szórakozást hozzá! ^^ A többi számukat se felejtsétek el meghallgatni!

 The Rasmus:

 Még régebbi számuk a Lucifer's Angel, de ezzel a számmal ismertem meg őket. Meg kel mondanom hogy ez még az új másik kedvencem. Csak ezt én találtam a neten mikor a Death Note-ról kerestem infókat és kiadott egy videót ezzel a számmal.( A death note az egyik legjobb anime tessék eztis megnézni^^ ) a többi számuknak még nem igazán tudom a címét. De hallgattam egypárat és igazán bejöttek. Szóval ezt is ajánlom:D

NEW:

Heló mindenkinek!
 Szóval tervezek egy kisebb átalakítást mert már túl sokszor láttam a blognak ezt a színét és meguntam. Gondolom sokan lehettek így ezzel. Tehát aki az én oldalamon áll ezzel a döntéssel az örömére máshogy fog kinézni a blog. És egy kis titok: Rawr. szóval aki tudja mire gondolok már sejthet pár dolgot;)
 Puusziii.^^

Ébredés:

Sajnálom hogy sokáig nem írtam. De egyszerűen olyan állapotba kerültem mintha vízbe folytottak volna. Mintha évek óta a víz alatt lettem volna. De most végre levegőt kaptam. Igaz sajna még fulladozom, mert amikor meghallom a hangját... az leírhatatlan. Felébredtem végre és a mosolygás is könnyebben megy. Valóban még nem az igazi, de néha sikerül szívből jönnie. Hála a barátaimnak. Vissza ráztak az életem útjára. Imádom őket! Akik az iskolába járnak, akik edzésekre járnak velem ( BIBI Dóri, és.és. mindenkii^^sokan vagytokXD). És az erdei tábor is segített rajtam. Milyeneket hülyültünk :D Végre van időm a gép elé is ülni. Bár még mindig szoktam egyedül gubbasztani, nem szólni senkihez. A suliban még rosszabb a helyzet. Szerencsére ott is sok haver van... de nehéz magam elereszteni. Főleg hogy oda jár Máté is :/ Szinte naponta látom... bár már nem nehéz vele :D Természetesen ahányszor meghallom, a napomnak lőttek a délutánig mert akkor mehetek végre-valahára vizilabdázni (: Ott érzem magam a legjobban. Egy részt mert Cinci ki tud fárasztani olykor-olykor és ott vannak Bibiék (: Rávettem magam hogy leszokó félben legyek a halálfejek rajzolgatásával és olyan ruhák, cuccok vásárlásával kapcsolatban. Természetesen az ütős zenék megmaradnak. Néha vissza nézem azokat a sorokat amiket beszéltünk egymással. De az egy másik, távoli élet amit magam mögött hagytam. Amit eldobtam. Mégis jól esne vissza szerezni. De már nem lehet. Ennek vége, és lesz egy másik. Talán. Persze megvan a kiszemelt szerencsétlen áldozatom. És lehet hogy sikerül is a terv. ÉÉÉÉsss meglepetés ő is vizilabdázik. Már nincs is min meglepődnötök mi? Marcinak hívják és olyan aranyos :D. 

  Továbbá sajnálom hogy vicceket sem írtam. Nem voltam olyan hangulatban ( ezt remélem meg értitek). Sőt szerintem még most se vagyok teljesen olyanban. Viszont sikerülni fog viszarázkódnom és felvenni az iramot az idővel és a világgal a sok víz alatt töltött idő után

Mátéval végül én szakítottam. Valami nyugtalanított. Mintha lenne valaki más is. Könnyedén ment a szakítás. Egyszerűen fogadta és ez feldobott. Miközben Ricsivel dumáltunk éppen menni készültem. Erre azt mondja hogy várjak egy kicsit. Teljesen ráérek. Bemásolta azt a beszélgetést amit Mátéval írogatott ( Legalább is egy fontos részletét. Azt nem mondtam el hogy Ricsinek elmondtam hogy szakítottam Mátéval.) : Ricsi: Hallom mi történt. Erre Máté: Ideje volt. ( Itt megálltam. Nem lehet igaz. Én teljesen félre ismertem? Felment az agyvizem.) Ricsi döbbenten válaszolt: Akkor nem is bánod. Erre Máté csak úgy foghegyről: NEM   Életem legrosszabb pillanata volt ez. Ott visszhangzott a fejemben ez a rövid párbeszéd. Nem akartam elhinni. De igaz volt. Itt van előttem a bizonyíték. Fejből tudtam már minden részletét. Újra és újra átolvastam. De semmit nem értettem félre. Tökéletesen igaz volt minden egyes sora. Arra számítottam hogy mint egy állat mindent elkezdek dobálni, ami a kezem ügyébe kerül. Ehelyett az az ismerős fájdalom kezdett dübörögni a bordáim között. Felálltam a székről és összerogytam. Ismételten a földön kötöttem ki. Könnyzápor ért utol. Sírok... Nem hittem volna hogy ez előfordulhat velem. De mégis. Ordítani tudtam volna. És csak az járt a fejemben: " A Halál könnyű lenne... békés és csöndes." De nem tehetem meg ezt a szüleimmel. Vonzást éreztem a konyhában lévő kések felé. Nem! Először is neki esek az én kedvesemnek! Feltápászkodtam a szőnyegről. Leültem a gép elé és kalapáló szívvel rákattintottam arra a névre, aki óriási sebet ejtett rajtam. Még kedves is voltam mert vissza fogtam magam. Legszívesebben ölni tudnék ilyenkor. És könnyedén írni kezdtem. Igaz a kezem remegett a dührohamtól:

Igazság ami pofonként csattan el:

(21:00) Cheeky Monkey ☻§:	te...komolyan azt vártad hogy szakítsunk?
(21:01) Cheeky Monkey ☻§:	és...már jártál közbe mással is?
(21:02) Máté:	nem járok senkivel
(21:02) Cheeky Monkey ☻§:	de azt vártad hoyg szakítsunk .. "ideje volt"
(21:03) Cheeky Monkey ☻§:	ez...azért ez fájt
(21:03) Cheeky Monkey ☻§:	azt hittem tényleg sz...
(21:04) Máté:	hát egy kicsit, bocs
(21:05) Cheeky Monkey ☻§:	akkor..miért... mioért etettél azt hittem...tényleg van valaki akinek tetszem...legalább egy kicsit
(21:05) Cheeky Monkey ☻§:	miért*
(21:06)	Cheeky Monkey ☻§ megváltoztatta állapotát erre: Elfoglalt
(21:06) Cheeky Monkey ☻§:	akkor miért kérdezted meg hogy járjunk ?
(21:06)	Máté kijelentkezett
(21:07) Cheeky Monkey ☻§:	persze hogy gyáva vagy beismerni! mint mindenki más
(21:08) Cheeky Monkey ☻§:	akkora genyóság tudod? legalább...reméltem valamit...csak arra kellettem hogy elújságold: van csajom de jó nekem nagy menő vagyok...                   nem hittem volna rólad... már úgyis mind1.

Beszélgetés kezdete: 2010. augusztus 23.

• Cheeky Monkey ☻§ (petra97@windowslive.com)
• Máté (burovinczmate95@freemail.hu)

(10:55) Máté:	nem, én komolyan gondoltam amiket mondtam
(10:58) Cheeky Monkey ☻§:	nem úgy látszik. a szemembe hazudtál és még csodálkozol hogy dühös vagyok. És ha komolyan gondoltad volna nem írtál volna ilyet. Ennyi. Azért ez eléggé fájt. De tudod mit? Nem érdekel. Még szerencséd hogy nem montam el valójában miért szakítottam. Mert én még attól féltem hogy megbántom a kikcsi szíved.
(10:58) Cheeky Monkey ☻§:	Francokatt. Ehelyett én sírtam egész éjszaka. Miattad! A semmi miatt!

Elveszve:

Ma sem írt. Szorongva ébredtem fel. Átkaroltam magam, olyan erősen mintha azzal elállítanám a vérzést. Mosolyogni nehezemre esett. Apám folyton viccelődött én pedig fapofával ültem a fotelben. Nem kell aggódniuk miattam. Most minek zargassanak mindenféle kérdéssel? Az nekem sem jó, és gondolom nekik se. Inkább fogtam egy könyvet és olvasgatni kezdtem. Különösebben nem is figyeltem a történetre. Annyiszor elolvastam újra és újra hogy már a fejemben volt. Kaptam egy üzenetet és egyből nyúltam a telefonért. Ennyi?: Bocs lagziban vagyok majd beszélünk. Tátva maradt a szám. Ezen elgondolkodtam egy ideig. Bizonyára kapva kapott az alkalmon és felszedett egy csajt akii jobban néz ki nálam és idősebb is. Szép estét kívánok mondhatom! Remélem egész éjszaka szórakozni fogtok! Visszaírtam: Hát jó. Akkor. Jó bulit! erre ő : Kösz,pusz. Dögölj meg! Ilyen nincs... Komolyan. Talán nem is kéne csodálkoznom. Apró remény volt az életemben hogy talán számítok is én bárkinek. Hogy valaki talán szeret. Elárulva éreztem magam. Dehát egyszer mindennek vége esz. Előre is láthattam volna. Minden kapcsolatnak egyszer vége szakad. Ha már összeházasodtál akkor is közétek állhat valami. Csak reménykedhetsz hogy elsőre sikerül azt megtalálni aki téged is csodál. De szerintem... nem is tudom. Az utolsó szó mégis csak a halálé lesz nem? Néha már várom azt a pillanatot hogy megkönnyebbüljek. Hogy valami baleset történik. És csak úgy küszködve eltűnök. Elszórakozom ezzel a gondolattal nap mint nap. Mikor megint ezen gondolkoztam írt msn-en Balázs. "Szia jársz még Burovinczal???? Ekkor rá döbbentem hogy magam sem tudom. Hogy szószerint nem mondta ki. Tehát még tartana az aminek már vége? Elvekben. Azt hiszi ezzel el intézte. Hogy nem kell rátérni a szó szerinti dologra. És akkor is sunyi dolog telefonon ( Ráadásul üzenetben ) elintézni ezt az ügyet. Mégis önkéntlenül mosolyogni kezdtem. Hogy végre lenne esélyem azzal összejönni akire már vágytam. Évek óta. És meg is kérdezte egy héttel ( vagy kettővel) ezelőtt mi lenne ha találkoznánk nem csak úgy összefutnánk. Reményt éreztem. Jajj! Csak tudjak vele ma beszélni!

Pain: ( Fájdalom)

Hát. Egész nap elvoltam. Felmentünk fát vágni a nagyszülőkhöz. Estére értünk haza. Még olvastam és mivel nem rég értem haza meg kellett látogatni a sok családtagot így a fejemből ki ment az összes ismerősöm. Nem mutatkoztam Msn-en sem és sehol máshol. Az e-mailem tele lehet egy csomó üzenettel. Máténak sem írtam. Az edzéseim nagyon hosszúak kemény 3 óra és nehezen bírom mikor haza érek. A vízben taposni meg kondizni meg minden. Máté... hát rá sem igazán gondoltam. Egyszer csak ír egy SMS-t : " Helo. Mi még járunk?" ugyan ez csak ékezetek nélkül. Meglepetten meredtem a telefonomra. Ez most sürgős eset - súgta valamit. A körmömet rágtam ijedtemben. A szívverésem meg állt egy pillanatra. Még mindig tátott szájjal figyeltem a kijelzőt. Most... mit írjak? Ami hamar eszembe jutott: szia. Ezt hogy érted? És én ezt idióta el is küldtem ilyen béna megfogalmazással. Nem írt vissza már egy fél órája. A körmömet rágtam. Lecövekeltem a gép elé. Diley írt is nekem én pedig elújságoltam ezt az ügyet. Ő is csodálkozott és legalább egy kicsit elterelte a figyelmem. Semmi hír azóta sem. Egyre inkább ficeregni kezdtem. Zenét hallgattam. Ez se segített. Te jó ég! Mit csináljak. Írtam neki még egyszer. Semmi. Ez nem igaz! Könnyek szöktek a szemembe de nem hagytam hogy előtörjenek és aztán egy egész éjszakán sírjak. Rémálmaim lesznek mint ahogy ez szokás nálam ilyen helyzetekben. Minden idegességem összegyűlt egy pontba a mellkasomban és dübörögni kezdett. Lerogytam a földre és összekucorodtam. Ordítani tudtam volna. De a szüleim mit fognak szólni. Elfojtottam magamban a dühöt, rettegést és minden más érzelmet ami a félelemhez és fájdalomhoz vezet. Úgy éreztem valami szét tép belülről. Tehetetlen voltam. Reszkettek a végtagjaim. A könnyek mégis végig gördültek az arcomon. Már mindegy. Biztosan nem számítok neki. Biztosan nem tudja hogy én hogy gondolok rá. Mindig mellette lennék ha szabad lenne. De sajnos ez nem lehet. Nemsokára megírja: Viszlát. Már nem kellesz. Már nem érdekelsz. És ezek a szavak kísérteni fognak. Időtlen időkig. Míg nem találok valaki mást. Egy évet adok ennek az egésznek. Nem igazán vagyok az a szép alkat és általában engem egy csomó fiú utál. Pl: Az osztályban egy csomóan ( Kezdjük itt ). Nevetséges vagyok. Mit is reméltem. Talán ilyen könnyen rám lehet unni? Ennyire eldobható vagyok? Válasz még mindig semmi. Lehet hogy már erre sem méltat? Egy egyszerű válaszra hogy innen tudjam mi van? Felesleges. Felhúztam magam. Magamba süllyedtem és nincs kedvem látni ezt a világot. Hajlandó lesz beismerni? Nem igaz hogy nem bírja a szemembe mondani! Ne kíméljen. Már úgyis mindegy. Már engem sem érdekel. És kire támaszkodjam? A barátaimnak nem nyafoghatok örökké. Nem hiszem hogy sokáig bírnának. A szüleimnek adom a póker-arcot miszerint semmi baj anyu közös megegyezés... Mégis rémálommá fordult ez a nyár is. Mint ahogy az összes többi is...

Amerika felfedezése:

Földrajzórán a tengernél a tanár úr és egy diák.

 -NA, Józsi fiam , bökj a gömbre és mutasd meg nekünk, hol van Amerika!

 Józsi bök és megmutatja. A tanár úr most Pistit szólítja fel.

 -Pisti fiam, mondd meg nekünk, ki fedezte fel Amerikát!

 -A Józsi

                                                                 Szőke férfi:

  Szőke férfi megy a folyosón. Megáll egy ajtó előtt, amire az van kiírva hogy:NŐK.

 -Benyitok, és képzeljétek, csak WC-k vannak benne.

  

 Ha valaki tud vicceket. És én hajlandó vagyok ide leírni őket akkor írják meg nekem MSN - en :D. Előre is köszi. Addig is a sajátjaimat fogom írogatni. Megjegyzésül írjátok hogy jók-e. És meik fárasztott le titeket leginkább ;).

Viccek mára:

-Miről ismerni a homokos hóembert?
-S*ggében van a répa.


-Mi az piros és fetreng a hóban?
-Tökön rúgott mikulás.


Szőke nő táskájában megcsörren a mobiltelefon.
-Szervusz drágám! Honnan tudtad hogy itt vagyok?

Két dilis pókerezik a játékszobában Megszólal az egyik:
 -Sakk!
 A másik dühösen:
 -Hülye vagy az ultiban nincs is szöglet!

Itthon:

Szóval: Amikor hazaértem még fogtam a hasam a röhögéstől. Annyit  nevettünk és szórakoztunk...írásban hosszú is elmondani. Képeket sajnos csak pénteken töltök fel a gépre + Dóritól elkérem. A tengerpart gyönyörű volt. Napsütéses és hangulatos. Őszintén szólva ezzel a társasággal maradtam volna még egy hetet. :D De hát ez természetes. :P És a két fiú amit levágtak. Van olyan a teljesítmény mint az osztályom... Ami nagy szó :D Ahhoz hogy azokat felül lehessen múlni akkora hülyeségre hangolt agy kell. Pihent agy ... még rosszabb is XD. De most késő van és holnap kezdem el lassan , apránként leírni az egészet. De ami kihagyhatatlan: 11 körül a strandon egy iszonyú nagydarab pasi kezdett el táncolni. Az egész családja ( kb. 6 fő) olyan 100 kiló / ember. Nos ezek beleültek egy vizibiciklibe! XD. Hátul hárman ültek és ez olyannyira lehúzta a hátsó részét a "hajónak" hogy a pasinak derékiig ért a víz. Kemény két képet csináltam róluk amit szombaton leghamarabb fel is rakok. Ezen dőltünk a röhögéstől. Miközben vezetett az egyik nagy darab pasi elaludt és beleesett a vízbe. Mondom ilyet eddig csak filmekben láttam. De nagyon komooolyXD. És amúgy: GYapi mit csináltál a hajaddal?! Megőrültél?! Remélem az erdelyi táborra gyapjas leszel mert nem állok jót magamértXD. És Verának telefingod a szobát ;) . Meg persze Laurának.

 És holnaptól ( hogy legyen minden nap írnom valamit ) elkezdek vicceket írogatni. Úgyis annyi van a fejembe. Valahol lesz helyük XD. Naponta 3-4 viccet írok :/ akinek van ötlete írjon MSN - en :D. Pusziii.^^ Holnap ha leszek olyan kedves írok :P.

Folytatás ;) :

Szóval Diley-ékhez nem tudtam elmenni. Sőt! Képeket se csináltak mint kiderült. Holnapután hajnalban 3-4 felé indulunk Horvátba. ( Igen. anya könnyen beleegyez dolgokba) Én már alig várom. De itt kell hagynom Mátét, akit egy hétig nem látok. Hogy fogom bírni? Nélküle ...olyan más. Egy kép nem ugyanaz mint ő. Most este is mikor kameráztunk nem volt jó a kamerája ( Hát persze hogy ma nem jó!) és csak a hangját hallottam. Hátha eltereli a figyelmem a tenger. De a jó hír hogy kaptam egy tök jó tolltartót és egy táskát aminek nagyon örültem :D. Volt egy lila-fekete halálfejes cipőfűző is amit még vettünk a boltba. Azt is imádom. Lehet hogy találok róla képet és hozzácsatolom a bejegyzéshez ;) Mindenesetre köszönöm hogy van három követőm :D ♥ és szorgalmasan küldik a kommenteket :)☻☺. Holnap pedig ismét kelhetek reggel 7kor hogy leérjek az uszodába. Igen érdekes lesz. Viszont Diley-el azt is megbeszéltük hogy csinálunk máskor ilyen "összejövetelt" és oda már én is megyek. Nem szólok be drágga éccsanyának;) Igérem:) Holnap lehet hogy még írok , de ha nem akkor vasárnap este töltök a gépre a fényképezőmről képet és minden fontosabb dologról beszámolok nektek. Addig is Pusziii. ( 3 i-vel kell írni és ponttal a végén;) ) Pusziii.^^☺☻♥

Hétfő:

Hát. Először is fel kellett kelnem háromnegyed nyolckor hogy leérjek edzésre. Dórit rángattam magammal hogy én nem vagyok hajlandó egyedül menni. Útközben összefutottam Virággal ( ő is velem jár edzésre ) belemarkolt a karomba és magával vonszolt az ellenkező irányba. Dóri szótlanul állt. Én kérdőn néztem rá. Lassan kifújta a levegőt:
- Az edzés a stadionba lesz. Gyere már!- Azzal tovább ráncigált. Intettem barátnőmnek hogy jöhet erre de azt mondta inkább bemegy az uszodába és onnan jön hozzánk. Kitéptem kezemet  Virág szorításából és mentem tovább mellette.
 - Szóval lépcsőzünk és futunk. Ezért kellett felkelnem. Ráadásul délután megyek a két órásra. Szuper. Utálok futni a hőségben- baktattam tovább. Tudtam hogy ezzel ő is egyetért.
   Végül is edzésen fel-alá rohangáltunk a lépcsőkön , futás közben a cipő feltörte a lábam. Nagyon jó. Majd írok a továbbíról. :) Pusszziii.^^

Jó hírből rossz hír:

Még a hajnali órákban írom: Éppen Diley-el kamoztunk és megjött az egyik legjobb barátnőm ( Dóri ) Ugye megbeszéltem anyummal hogy este érek haza mert DVDzünk. Erre anyum beállít hogy nem jöhetek haza későn. Ezen összekaptunk : Én igenis szóltam neki hogy DVD-t fogunk nézni és hogy későn érek haza. Erre ő: Akkor nem mész sehova senkivel! Horvátország ugrott!- Azzal becsapta az ajtót ami bárcsak dőlt volna utána. Esküszöm ő fogja tönkre tenni. Bár annyira nem érdekel. Ha itthon maradok akkor találkozhatok Mátéval ( Mert az nem mondta hogy szobafogság ), olvashatok és nem igazán izgat a tenger. Ezen a nyáron elég volt belle egy. Persze jó lenne elmenni a haverokkal. De az van. A BT-t nem lehet túlszárnyalni úgysem ( Erről írok majd és bemásolom ). Dórival összenéztünk. Én elröhögtem magam ő meg döbbenten nézett. Elmagyaráztam neki hogy ismerem az anyám és elfog engedni. Ha nem ez van. Nekem amúgy is nehéz Máté nélkül... Utánna párnacsatáztunk. Persze Diley ki volt bukva hogy nem mehetek. De legközelebb is szervezünk ilyen programot. Puppi sem fog örülni. Az fix. És az miatt én sem hogy Gyapimat is meghívták és én nem láthatom. Azért majd kikönyörgök egy képet hogy ide berakhassam. Most meg van pizza amit falhatunk egész este ^^. Hát holnap úgyse lesz különösebb dolgom szóval szerintem fogok írni :P. Pusziii.^^♥

Könyv- Előszó

                                                                  Előszó:

   Hazugságban éltem. Mostanáig. Mindig is tudni akartam az igazságot. De jobb lett volna nem hallani róla. Túl bonyolult. Ez most más. Nehezebb , fájdalmasabb. És persze veszélyesebb. Kis korom óta ismertem a vérfarkasokat. Ismertem a mondáikat. De én ,ás vagyok. A farkasemberek ideje lejárt az 1500-as években. Az emberek kiirtották őket a félelmük miatt. Akkoriban mindenki babonás volt. Viszont én … vérfarkas vagyok.

   Az erdő szélén álltam. Be merek menni, tudom. Az éjszaka sötétje rá nehezkedett  a fekete lombokra. A köd mélyen hosszan elnyúlt a fák között. Siettem hogy beérjek a sűrű közepébe. Innen látni fogom a teliholdat. Fényét már megpillantottam. Egy felhő volt az útjában. Nemsokára elmegy előtte. Itt az idő hogy megtudjam ki,és mi vagyok valójában. A Hold kikukucskált a felhő mögül. Megvilágított. Testem reszketni kezdett. Hagytam hogy a tűz átjárja belsőmet. Nem is fájt. Arra figyeltem fel hogy mindent jobban érzékelek. Behunytam szememet. Szippantottam egyet a levegőből. Az erdő másik végében élő néni ibolya illatát is éreztem. Hallottam az emberek sutyorgását a városból. Kinyitottam a szemem. Minden éles volt és világos. Mikor ide jöttem sötétben táncoltak a fák, bokrok. Így viszont fényben pompázott az összes növény ami itt volt. Négy lábon álltam a talajon és a ruhám széttépve hevert mellettem. Másabb volt mint embernek lenni. Zajosabb, mégis nyugodtabb. Ki kell próbálnom magamat. Felemeltem mellső lábam és rohanni kezdtem. Fogalmam sem volt hová tartok. Csak el innen. Gyorsítottam és eltűntem a bokrok között…

Vasárnap :D:D:D :

Hááát. A nagyszülőket megúsztam. Ééééss komolyan amit nagytakarításnak neveztünk az KB. annyi volt h cserepeket kellett tisztogatni. A délután hátralévő részét filmnézéssel ( Időstoppolók ) töltöttem. És igen vinni fogom hétfőn. Ahova mint kiderült nem csak Diley jön hanem Puppi is ^^. És Diley - el forradalmasíttyuk legújabb szavát ( hangulatjelét ) = YD . Ami úgy keletkezett hogy férre írta az XD-t . YD. Majd talán még írok. Pusziiii. <---Figyeltem a pontra Gyapi ^^!

Zene ajánló:

Természetesen kezdem a kedvencemmel: Three Days Grace : Az első két album pörgősebb és készültek belőle klipek is :D A harmadik albumban lassabb ritmusok is vannak de visszatükrözi az eredeti TDG stílust ( Persze ebben is vannak pörgős számok )
 Második hely: Sum 41 : Ettől a bandától a két kedvenc számom van : Fat Lip , The Hell Song. Ezekről is van klip.
 Harmadik hely: The All American Rejects: ami szám nagyon teccett tőlük az a Real World volt
 Negyedik hely: Apocalyptica: az I don't Care volt az a szám ami megfogott:/ Talán mert a TDG énekese énekli XD

Előre tudom hogy jó hetem lesz.

Hát én akkora mázlista vagyok ! Hétfőn mehetek a plázához Fannival utána sokat DVDzünk :D. Éééésss még Horvátországba is ,egyek mert átrakták kedd/szerdára :D Kocsival megyünk és az út KB. 2 órás lesz. Csinálok egy csomó képet és felrakom őket. Eskü,eskü!:D ( A Fannival való szórakozásról is csinálunk )És ahogy Gyapi barátom mondaná estére : Pusziiii :D:P

Jaj! Oan jó lesz Fannival megbeszéltük hogy találkozunk hétfőn a plázánál :D Már annyira hiányzik... De már alig várom. a bökkenő csak az hogy lehet akkor megyek Horvátba. És őt nem vághatom zsebre hogy magammal vigyem XD. Bár ha elutazok akkor ott lesz Dóri aki kiengesztel legalább. Egy picit :D. És kitaláltam a könyvem szereplőit szóval nemsokára bemásolom az előszót. És lehet azt is olvasni. Természetesen a fejezetekkel is igyekszem majd :D.
És ma még írok :D Hiszen csak most jönnek fel a haverok msn re. Meg Dóri is... És akkor talán megtudom hogy hova megyek hétfőn ^^